Egy igazi klasszikus
A „zserbó” a bejgli mellett az egyik legkedveltebb magyarországi karácsonyi sütemény – az omlós tészta, a ropogós dió, a házi baracklekvár és a finom csokiréteg kombinációja teszi ellenállhatatlanná ezt a már klasszikussá vált édességet. Lajos Mari receptjével ünnepi, nosztalgikus hangulatot varázsolhatunk a karácsonyi asztalra még az új-zélandi nyárban is.
Hozzávalók kb. 48 szelethez
A tésztához:
• 500 g finomliszt
• 250 g fagyos vaj/margarin
• 100 g porcukor
• 1 tasak (10 g) Bourbon vaníliás cukor
• 1 csipet só
• 1,5 dl tejföl
• 25 g élesztő
• 1 tojás
A töltelékhez és a mázhoz:
• 300 g darált dió
• 200 g porcukor
• 1 bio citrom reszelt héja
• 300 g sárgabaracklekvár
• 200 g tortabevonó étcsokoládé
• 2 ek olaj
Az elkészítés módja:
1. A tésztához a lisztet munkalapra szitáljuk, összedolgozzuk az apróra felkockázott vajjal/margarinnal, tetejére szórjuk a porcukrot, a vaníliás cukrot és a sót. A tejfölt meglangyosítjuk, elkeverjük az apróra tördelt élesztővel és a tojással, majd a liszthez adjuk, összegyúrjuk (először morzsalékos lesz, aztán szépen összeáll), végül cipót formálunk belőle. Nagyobb-mélyebb tállal letakarjuk.
2. A töltelékhez a darált diót, a porcukrot és azalaposan megmosott citrom reszelt héját összekeverjük. Sütőpapírral kibélelünk egy kb. 30x40 cm-es tepsit/sütőlapot.
3. A cipót 4 részre vágjuk, cipócskákat-hengereket gömbölyítünk belőlük. Lisztezett munkalapon tepsi nagyságúra nyújtjuk az első cipót, a tepsibe terítjük, megkenjük a baracklekvár 1/3-ával, és megszórjuk a cukros dió 1/3-ával. Tetejére fektetjük a második cipóból nyújtott lapot, megkenjük a baracklekvár felével, megszórjuk a cukros dió felével, aztán a harmadik cipóból nyújtott lap, a maradék lekvár és cukros dió következik, végül a negyedik tésztalap. Tetejét villával megszurkáljuk, a széleket lenyomkodjuk, konyharuhával lazán letakarjuk, 1 órán át kelni hagyjuk.
4. A sütőt előmelegítjük 180 °C-ra, és középső bordamagasságon 35-40 percig sütjük a tésztát. A tepsiben hagyjuk teljesen kihűlni, aztán betakarjuk sütőpapírral, egy másik tepsit fektetünk a tetejére, és óvatosan, de határozott mozdulattal megfordítjuk – így a tökéletesen sima alja kerül felülre, tehát ez lesz a teteje.
5. A mázhoz a csokoládét felaprózzuk, meleg vízfürdőbe állított lábaskában felolvasztjuk, simára keverjük az olajjal (hogy hígabb és kenhetőbb legyen). A tésztalap tetejére öntjük, egyenletesen elsimítjuk (F), és hagyjuk egészen megdermedni. Fogyasztásig hűvös helyen, de nem a hűtőszekrényben tároljuk.
6. Tálalás előtt forró vízbe mártogatott, szárazra törölt késsel szabályosan körbevágjuk a tésztát, és tetszés szerinti kockákra-szeletkékre vágjuk, csinosan tálra rendezzük. Sokáig eltartható, idő haladtával egyre finomabb lesz. Mélyhűthető!
Érdekességek:
A zserbó nevét megalkotójáról, Émile Gerbeaud-ról kapta, aki az 1900-as évek második felében Svájcból települt át Magyarországra. Hamarosan nemcsak finom süteményeket, hanem csokoládét is kezdett készíteni, majd idővel átvette a pesti, akkori Gizella-, ma Vörösmarty-téren álló Kugler cukrászdát, amely azóta is „a Zserbó" néven, a város egyik kedvelt találkozóhelye és nevezetessége.