873. november 17-én egyesült Pest, Buda és Óbuda. A Főváros Közgyűlése ezt a napot 1991. március 21-i döntése értelmében Budapest ünnepnapjának nyilvánította – közel harminc éve ekként tartja számon e napot a közvélemény. Budapest az évek alatt világvárossá fejlődött. 23 kerület tagolja, a magyar politika, kereskedelem, ipar, kultúra és közlekedés központja. Városként több, mint kétmillió, régiós központként több, mint 3 millió ember otthona, ahol minden percben történik valami. Lássuk, az Aucklandben és környékén élő magyaroknak mit jelent ez a város, milyen emlékek, érzések, élmények fűzik őket Budapesthez.
Milyen is volt Budapesten felnőni…? Nekem fantasztikus! Utólag értékeli az ember igazán a szép élményeket, a pozitív emlékeket. Szerencsésnek érzem magam, mert én a Budai Várban nőttem fel. Gyönyörű környék fantasztikus történelemmel. Gyerekként nekem természetes volt, hogy II. világháborús ágyúkon ugráltunk, a Hadtörténeti múzeum kertjében (belopódzva) futkároztunk, vagy éppen a Halászbástyán bújócskáztunk. Hiányzik Budapest. A város tele van történelemmel, élettel. Forgalmas hely, de mindenki talál benne olyan zugot, ahol meg tud pihenni es élvezni a környéket, mint például leülni a Budai rakparton egy padra egy öreg tölgyfa alá, nézni a Duna hullámait, átnézni Pestre, és gyönyörködni a régi épületekben. Amikor ott él az ember, ezeket nem értékeli úgy, mint amikor elhagyja a várost, és máshol kezd új életet. Sajnos megszokja és nem veszi már nem veszi észre. Visszamenni mindig csodálatos. Büszke vagyok a városra és mindig alig várom, hogy újra magamba szívhassam a budapesti, nyári éjszaka levegőjét.
Budapesten minden megtalálható. Egyszerű felülni a 4-6-os villamosra és átutazni a körutakat. Beülni az Európa szerte híres kávézókba és cukrászdákba, felsétálni a Hősök tere felé vagy le az Andrássy úton a Deák térre. Éjszaka hangulatos sörözők várják a vendégeket. Még mindig emlékszem a főiskolás törzshelyeinkre, kedvenc szórakozóhelyeinkre. Sokat jártunk színházba, de utólag értékelem igazán azt a kulturális életet, amit Budapest nyújt. Érdemes meghallgatni Rátonyi Róbert: Budapest, Budapest, Te csodás című dalát. Szüleim ezt sokat hallgatták, emlékeimben megmaradt, és szépen összefoglalja, hogy valóban milyen csodás is Budapest. Még mindig.
Türk (Liddle) Judit
Élet(em) Budapesten:
Komolyzenén nőttem fel, köszönhetően Balogh doktornak, aki az alattunk lévő hatodik emeleti lakásában minden este szinte kötelezően bömböltette a nagy klasszikusokat. Az újpesti panelélet szépségei, ugye… Ahol, ha épp működött a lift és kinyílt a lift ajtó, tuti; ha nem, akkor víz alatti búvárnak vagy halnak képzelted magad, és próbáltál kopoltyún keresztül lélegezni a szaghatást elkerülve. Reggelente vittem a suliba a zacskós kakaót és kiflit a szomszédos éjjel-nappaliból (amit amúgy meg a párizsis zsemle tudott gasztronómiailag felülmúlni), és a suliba érve alig vártam, hogy a büféből szerzett islerrel mindezt leöblíthessem. Az izéket fokozva jut eszembe, főleg főiskolás koromban fordult elő, hogy a hentesnél, talponállóban hurkát, kolbászt ettem. A Nyugati pályaudvari Hentesárusnál mindig sikerült ‘hülyére’ ennem magam fillérekből. És ha már főiskola, fiatalság… Ott voltak még fiatalkorom legendás budapesti szórakozóhelyei: Jam Pub, Cuba Libre, Symbol, Kaméleon, nyári Buddha Beach, a retro pince kocsmák, kulthelyek, szép emlékek, sok száz buli, sötétben csattant csókok, első találkozás a vörösboros kólával, egyetemi klubnapok a Közgázon a Ráday Klubban olcsó sörrel és olcsó borral, sosem felejthető klubhangulattal. A zsúfolásig tömött éjszakai busszal való hazavergődéssel, ahol a delíriumból az elmaradhatatlan “jegyeketbérletekettessékellenőrzésrefelmutatni” csilingelő hang ébresztett.
A magyar főváros dúskál a történelmi műemlékekben, végig járni őket biztos lenne jó pár nap. A listán - többek között - ott szerepel a világ egyik legszebb operaházának tartott Magyar Állami Operaház, strandok, uszodák, gyógyfürdők, parkok, ligetek, a Duna hidjai; a Sziget Fesztivál, a Papp László Budapest Sportaréna nagy sport és koncert programjai, az Adventi vásárok, mind, mind Budapest elmaradhatatlan kellékei. A város, aminek minden napjáról talán külön történetet lehetne írni, 34 évig lakhelyem, fővárosunk, az ország pezsgő, nyüzsgő szíve. Az én szülővárosom.
Tóth Judit
Jómagam vegyes érzelmekkel viseltetek Budapest iránt. Egyrészről a szülővárosom, ezért a családom és megannyi szép, gyermekkori emlék köt oda. A főváros maga egy építészeti csoda, számos világörökségi helyszín otthona. Még fiatalabb koromban is szerettem a pezsgő nagyvárost, kiélveztem a város nyújtotta lehetőségeket, múzeumok, színházak, mozik, séták, egyéb programok… Másrészről viszont az idő előrehaladtával egyre több alkalommal szembesültem Budapest – számomra – kevésbé szép oldalával. Zsúfoltság, rohanás, közöny, kosz és veszély.
Gyerkőceink születése után ez az érzés egyre csak fokozódott. Nem éreztem otthon magam. Először a férjem fejében fogalmazódott meg a vidékre költözés gondolta, amit elhatározás követett, és első adandó alkalommal magunk mögött hagytuk a fővárost. Nem bántuk meg, sőt… Gyerkőceinknek sikerült egy sokkal nyugodtabb, csendesebb, egészségesebb, barátibb légkört, otthont teremtenünk.
Lukács Kinga
Rátonyi Róbert:
Budapest, Budapest, te csodás!
Budapest, Budapest, te csodás!
Te vagy nékem a szívdobogás.
Sehol nincs a világon olyan szép város,
És ilyen rügyfakadás!
Budapest minekünk a világ.
A Dunát mennyi híd öleli át!
Fenn az égen a hold, és a sok teli bolt.
Csodaszép ragyogás!
Budapest, Budapest, te csodás!
Budapest története a keltákig húzódik vissza, mivel a város eredetileg egy kelta település volt. A római időkben a város neve Aquincum volt, és ez volt a Pannonia provincia székhelye. A magyarok csak a 9. században érkeztek
a területre. Az első ő általuk létrehozott települést a tatárok 1241 és 1242 között teljesen kifosztották és lepusztították. A 15. században
a helyreállított város lett a magyarországi reneszánsz humanizmus központja. Ezt követően a városra százötven évnyi török uralom jött, és csak felszabadítását követően, az Osztrák-Magyar Monarchia ideje alatt a 18-19. században tudott újra fejlődni, amikor is a Monarchia második fővárosa lett. Ekkor, 1873-ban egyesítették Budát, Pestet és Óbudát, így született meg a ma is használatos Budapest név. Ebben az időben épültek meg Budapest leghíresebb épületei, és ekkor nőtte ki magát világvárossá is. Budapesten játszódtak le többek között az 1848-49-es forradalom és szabadságharc, az 1945-ös Budapest ostroma és az 1956-os forradalom is.
Forrás: www.budapest.hu