AUskola - November 2025

Mivel éppen előző este volt Halloween, a napunk egy kerekasztal-beszélgetéssel indult: kinek milyen jelmeze volt, mennyi édességet gyűjtött, egyáltalán tartja ezt az ünneplést. Nemsokára megérkezett Hanna, úgyhogy következhetett a falinaptár átbeszélése is; mindenképpen meg akartuk várni, hiszen tudjuk hogy nagy kedvence. S bár November elsejétől még úgy tűnhet, hogy messze van karácsony, mivel ez volt az utolsó iskolai napunk, a nap hátralévő része leginkább ennek az ünnepnek a hangulatában telt. Először karácsonyi képeslap készítésével kreatívkodtunk; lehetett választani fenyőfás, csengettyűs, rénszarvasos, hóemberes és koboldos designok közül, de természetesen mindenki szabadjára engedhette a fantáziáját. Kézműves után pedig megkezdtük a felkészülést a karácsonyi meglepetés előadásunkra, kisebb-nagyobb szüneteket tartva. Délben ismét csatlakoztunk a nagyokhoz - ez alkalommal egy közös éneklésre és mesehallgatásra, ezután ebéd és játszótér következett, s a nap hátralévő részében folytatódhatott a próbafolyamat.

Kuki Edina

A novemberi sulinapon a bemelegítő játék után a pécsiek előadását néztük és hallgattuk meg, majd Tamás kórusvezető megénekeltetett minket. Minden gyerkőc borzasztóan élvezte; együtt énekelt mindenki a végén. A nagyfiúk tátott szájjal lenyűgözve figyelték hogy mennyire klassz is lehet a dal tanulás, nem minden a kütyüzés... Maxim még egy közös képet is kért Tamással; nagyon megható volt látni őket. A jól megérdemelt pizza és udvari szabad játék után mindenki lázasan próbált az utolsó sulinapra, a piknikre - de erről talán ennyit is. Legyen meglepetés!

Lenihan Dóra

A novemberi iskolai foglalkozás élménydúsan telt a magyar iskolában. Délelőtt a gyerekek tánccal és énekkel hangolódtak rá a közös munkára; a zenében és mozgásban egyaránt jelen volt a felszabadult játékosság és a gyermeki huncutság. A programot vendégelőadók tették még emlékezetesebbé, akikhez a gyerekek örömmel csatlakoztak, együtt énekelve a jól ismert dallamokat. Az ebéd utáni foglalkozás a kreativitás jegyében zajlott: a gyerekek népviseleti figurákat készítettek, miközben megismerkedtek a magyar hagyományos öltözet színeivel, formáival és jellegzetes motívumaival. A kézműves munka nemcsak ügyességüket fejlesztette, hanem segített elmélyíteni a magyar kultúrához való kötődésüket is.

Andrell Erika

November 1-jén sor került az utolsó magyar iskolára. Legalábbis számomra. A nap különlegessége az volt, hogy egészen a Pécsi Tudományegyetemről érkezett két vendég, Dr. Jarjabka Ákos és Schóber Tamás, akik a diaszpórák közötti kapcsolatokról és továbbtanulási lehetőségekről tartottak előadást. A delegáció bemutatta, hogy hogyan épülnek a nemzetközi és diaszpóra-kapcsolatok; mit kínál a Világmagyarság Network Program; milyen lehetőségeket kínál a Magyarok Világiskolája; hogyan lehet magyarul tanulni – akár külföldön is; mit kell tudni a TEMPUS Felsőfokú Diaszpóra Ösztöndíjról; hogyan lehet jelentkezni a PTE-re, és mi történik a kulisszák mögött; hogyan alakult a Pannon Zenei és Kulturális Program inspiráló története és legújabb kezdeményezései; illetve a Kodály-módszer általi közös éneklés örömét is megtapasztalhatták a gyerekek Schóber Tamás karnagy vezetésével egy zenei workshop keretében. Délután a nagycsoportosokkal helyzetgyakorlatokkal foglalkoztunk. A Pál utcai fiúkból kellett tablókat, azaz kimerevített jeleneteket választania diákok egyik csoportjának, majd a másik csoportnak a "fényképek" alapján ki kellett találnia, hogy melyik jelenetről van szó. Ez a helyzetgyakorlat az együttműködést segíti elő, illetve azt, hogy szavak nélkül hogyan lehet imitálni egy-egy helyzetet, személyeket pusztán mozdulatokat és arcizmokat használva. Ez a fajta tevékenység oldja a gyerekekben a szorongást, a lámpalázat, és elősegíti, hogy sokkal könnyebben meg tudjanak nyilvánulni közönség előtt. A nap végén a játéké volt a főszerep: a mostani alkalommal focikosaraztunk, azaz rúgva kellett beletalálni mindenkinek a palánkba. Miután véget ért a nap, az iskola elbúcsúzott tőlem, kaptam aláírt borítékot is. Örök emlék marad nekem ezeknek a gyerekeknek a szeretete, odaadása.

Darvasi Áron

KCSP ösztöndíjas