A cikkben név nélkül hivatkozom rájuk, tekintettel a helyzetükre. Két idős magyart látogattam meg, akik még ’56-ban vándoroltak ki Aucklandbe. A kivándorláson túl még egy közös dolog van a hölgyben és az úrban: mindketten elestek otthon, emiatt az Auckland Hospitalba szállították őket. Egy emelet különbséggel, de ugyanabban az épületben feküdtek. Először az urat látogattam meg. Sosem találkoztunk korábban, mégis olyan érzés volt, mintha ezer éve ismernénk egymást. A legnagyob

Ezen a napon folytattuk az ismerkedést a magyar betűkkel, hangokkal, szótagokkal. Készítettünk robot- emberkét ruhacsipeszből, akinek bizony kitűnően ment a szótagolás. Játszottunk dominót foglalkozásokból és "akasztofát" is. Pizza után játszótér, aztán mese következett. Először megnéztük a Ludas Matyit diafilm felvételen, azt követően pedig régimódi mese olvasás formájában ismertük meg Lázár Ervin furfangos Nyúl tolmácsát. Miután magunk is kipróbáltuk a tolmácsolást, jöhetet

dr. Nagy Gábor Tamás, Magyarország Wellingtonba akkreditált nagykövete Aucklevél: Január 27-én érkezett Wellingtonba, és adta át megbízólevelét Cindy Kiro főkormányzónak. Már az első napokban részt vehetett több jelentős, magyar vonatkozású új-zélandi eseményen, köztük az Aucklandben megrendezett II. Magyar Fesztiválon és Piacon is. Azóta eltelt néhány hónap, lehetősége nyílt a beilleszkedésre és számos kapcsolat kiépítésére. Milyen első benyomásokat szerzett Új-Zélandról, az