DIASZPÓRA ISKOLATÁBORBAN AZ AUSKOLÁSOK 2025. FEBRUÁR 6-9. WHATIPU, AUCKLAND ÚJ-ZÉLAND

A tábor éppen olyan tarka és különleges volt, mint maga az élet, ahol a jókedvtől mindenkinek fülig ért a szája (még a tanároknak is!) miközben a nap sugarai simogatták a nyugati part ébenfekete homokját. Tizenöt gyerek indult útnak Erika és Dóra tanárnők vezetésével egy különleges kalandra. Gondi Andi, a tábor szívének szakácsnője reggeltől estig azon serénykedett, hogy a táborlakók soha nem múló éhségét csillapítsa, miközben Ursula és Péter, a gondnokok gyöngyei biztosították, hogy minden gördülékenyen menjen. A fekete homok és a magas dűnék hívogatóak voltak, a naplementék pedig lélegzetelállítóak. A gyerekek nemcsak a tájat hódították meg, hanem Magyarország földrajzát is, melynek minden apró részletét a fejükbe vésték. A vaktérkép már nem volt többé mumus, a megyék puzzle darabkái pedig szinte maguktól kerültek a helyükre, miközben a "Csipkefa bimbója" fülbemászó dallamai zsongtak a levegőben. A tábor nem csak tanulásról szólt: a "gyilkosos" játék során hősi halottak születtek, a napi kihívások pedig arra ösztönözték a gyerekeket, hogy még bókolni is megtanuljanak! Busó maszkok készültek, népi ruhákban vicces előadások születtek Zoya néni hathatós közreműködésével, emellett volt, aki a zongorán is megmutatta tehetségét. A Toldi játékok során a lányok csapata diadalmaskodott a kötélhúzásban, míg mások a fonás, batikolás, similabda készítés és kőfestés rejtelmeibe merültek. A trambulin ugrálásra csábított, a tyúkok, posszumok és szúnyogok pedig a tábor mindennapi részévé váltak. Az éjszakai angolna etetés különleges élményt nyújtott, a rohangálás és fogócska pedig sosem ért véget. Az esti kaszinó a szerencsejátékosok paradicsoma volt, a Fabatka bolt sikere idén minden eddiginél nagyobb magasságokba emelkedett. Az utolsó este fergeteges kvízzel és tombolával zárult, ahol a sok nevetéstől gyerekek és tanárok egyaránt könnyes szemekkel gurultak a földön. A búcsúzás pillanata szomorú volt, de mindenki tudja: jövőre veletek ugyanitt!

Bán Dóra és Andrell Erika

“Élveztük a tábort, találkoztunk külünböző magyar gyerekekkel, és új barátságokat kötöttünk, amire mindig fogunk emlékezni. A sok nevetés és móka között volt sok program amiket nemcsak élveztünk, hanem tanultunk is belőlük. A homokdűnék annyira gyönyörűek voltak, hogy el is feledtkeztünk a forró homokról, ami a talpunkat égette. A fullasztó bogárirtó spray szaga örökké a táborra fog emlékeztetni, ahogy háboróztunk a szomszéd kabinnal. Ez tragikusan végetért amikor hirtelen be lettünk sprézve az ablakunkon keresztül. (De ne higgyétek, hogy nem kapták vissza!). A kaja ízletes volt és boldoggá tette a hasunkat. Be kell vallanunk, hogy mind csapatmunka volt, enélkül nem lett volna annyi fabatkánk, ami gyorsan Pringles-re lett váltva. Köszönjük a végtelen türelmüket a tanároknak, és hogy ezt mind megszervezték nekünk. Alig várjuk a következő tábort! Köszönjük!”

Maia, Lotti es Málna

“Nagyon tetszett a tábor és élveztem azt hogy barátokkal a tengerparton egy tök jó turistaházban nagyon érdekes programokkal töltöttük a napokat. Köszönünk mindent a kedves tanároknak. Nélkülük ez az egész nem jöhetett volna létre.”

Csizmadia Ákos

“Umm.. nagyon jó volt a tengerpart meg a lakhely, meg az esti kaszinózás. Jó volt még az Ákos quiz-e is. Az étel isteni volt, Andi csinálja a legjobb gulyáslevest! Meg szeretném köszönni ezt a jó élményt!”

Zéti

-“Marci, mi tetszett legjobban a táborban?

-A póker és az ingyen kaja.

-És ezen kívül?

-Hogy a barátaimmal tudtam lenni és jó volt, hogy önmagam lehettem. Élveztem a fabatkát, sokat sikerült összegyűjtenem, és tetszett amit a boltban kapni lehetett érte.”

Lipóth Márton

„Nekem az tetszett a legjobban, hogy végre magyar gyerekek között lehettem. Köszönöm ezt a csodálatos élményt! Nagyon jól éreztem magam az első táboromon!”

Heffner Hanna

“Igazán jó volt a tábor. Eléggé közel volt a tengerparthoz, ahol volt két nagy homok domb. Volt egy trampulin is amin jó trükköket tanultunk.”

Melcsi és Lily

“A trambulin volt a kedvencem. Minden aktivitás érdekes volt és nagyon jók voltak a szobatársaim, és minden gyerek a táborban.”

Maxim

“Ezek a magyar gyerekek milyen jó gyerekek!”

Ursula, a gondnok

(el volt tőlünk ájulva, no meg az Andi főztjétől!)

“Amikor hazajött a gyermekem a taborból volt nagy sírás...azért, mert annyira jól érezte magát, és vissza akart menni”

egy anyuka