Szeptember

SZENT MIHÁLY – ŐSZELŐ – FÖLDANYA HAVA


Szeptember 1.

A második világháború kitörésének napja


A második világháború első napjának hadi eseményei 1939. szeptember 1-jén 04.40 órakor egy légitámadással indultak, amikor is Németország megtámadta Lengyelországot. Ezzel elkezdődött a második világháború, amely mind méreteiben, mind veszteségeiben, mind máig tartó hatásaiban többszörösen meghaladta az elsőt. A hat évig tartó háború közel 60 millió embert pusztított el.



Szeptember 8.

Az írni-olvasni tudás nemzetközi napja


1965. szeptember 8-án az UNESCO által Teheránba összehívott világkongresszus úgy döntött, hogy e napot az írni-olvasni tudás nemzetközi napjának nyilvánítja. Az analfabetizmust az ENSZ egy egyszerű üzenet megírására vagy elolvasására való képtelenségként definiált. Az írás-olvasás általánossá válása létfeltétele volt a modern ipari társadalmak kialakulásának. azonban a világon beszélt több ezer nyelv közül mindössze két-háromszáznak van írásbelisége. E napon az UNESCO kitüntetéssel jutalmazza azokat a szervezeteket, amelyek sokat tettek hazájukban az analfabetizmus felszámolásáért. Az alfabetizálás világnapján az UNESCO évről-évre felszólítja a világ országait az írástudó társadalom megteremtésére.



Szeptember második vasárnapja

A magyar dal napja


A magyar dal napja Presser Gábor ötlete nyomán életre hívott zenei rendezvény. Először 2008-ban rendezték meg a Sziget Fesztivál „mínusz első” napján. A hétórás koncerten a magyar könnyűzene több korszakának és stílusának képviselői játszották el részben saját dalaikat, részben más előadókét.


A rendezvény ebben a formájában egyszeri alkalom volt. 2009-ben – immár a Magyar Dal Napja Nonprofit Kft. koordinálásával - szeptember 13-án tartották, majd ezt követően minden év szeptemberének második vasárnapján (tehát szeptember 8. és szeptember 14. közötti mozgó ünnepen) rendezik meg. Eltérően a megelőző évtől, párhuzamosan több helyszínen, közöttük számos vidéki városban zajlanak az események különféle kísérőrendezvényekkel karöltve.


„Mert a magyar dalkincs csodálatosan gazdag, megérdemli, hogy legyen egyetlen nap az évben, amikor csak rá figyelünk, amikor neki tapsolunk, amikor őt éltetjük.”

(Presser Gábor)



Szeptember 15.

A demokrácia nemzetközi napja


Az ENSZ Közgyűlése 2007 novemberében elfogadott határozata alapján a demokrácia nemzetközi napját szeptember 15-én ünnepeljük. Mivel egyetlen közös modell sem létezik a demokráciára, abban valamennyi kormány egyetért, hogy elfogadják az ENSZ alapértékeit, a demokratizálódás folyamatának előmozdítását és az emberi alapjogok tiszteletben tartását.

Az egyetemleges alapjogok nyilatkozat kimondja: „Minden emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van." Ez a legjelentősebb emberi jogokra vonatkozó törvény, melyhez a világ valamennyi nemzete csatlakozhat.

Az Magyar Országgyűlés 2008. szeptember 15-én fogadta el azt a határozati javaslatot, amely Magyarországon a demokrácia nemzetközi napjává nyilvánította szeptember 15-ét.

Kleiszthenész az athéni demokrácia "atyja"

Szeptember 19.

Kossuth Lajos születésnapja


Monok, 1802. szeptember 19. – Torino, 1894. március 20.)

Politikus, publicista, magyar államférfi, a Batthyány-kormány pénzügyminisztere, a Honvédelmi Bizottmány elnöke, Magyarország kormányzó-elnöke.


A nemzeti függetlenségért, a rendi kiváltságok felszámolásáért és a polgári szabadságjogok biztosításáért vívott 19. századi küzdelem egyik legnagyobb alakja, a magyar szabadságharc szellemi vezére.


Máig egyike azoknak, akik a magyar nép emlékezetében leginkább megtestesítik az 1848–1849-es forradalmat és szabadságharcot, Széchenyivel és Petőfivel együtt.

Kossuth Lajos

Szeptember 21.

Az első balatoni gőzhajó elindulása


A dunai gőzhajózás megindulása (1817. március 21.) után közel három évtizeddel jelent meg a Balatonon az első gőzhajó. Egyik kezdeményezője és tetemes részben anyagi támogatója Széchenyi István volt; többek között az 1846. április 2-án Balatoni gőzhajózás címmel megjelent röpiratában szállt síkra a „magyar tengeren” való gőzhajózás megindítása mellett. Ezt megelőzően, 1842-ben, egy füredi nyaralása során Kossuth Lajos is felvetette a balatoni hajózás ügyét.

Az első gőzhajó törzsét az Óbudai Hajógyárban építették, a hozzá való gőzgépet pedig az angliai Penn gyárból hozatták; a Balaton költője után Kisfaludy névre keresztelték. A gőzöst figyelmes gesztussal Széchenyi 55. születésnapján, 1846. szeptember 21-én indították első útjára a füredi kikötőből. Jó ideig a Kisfaludy volt az egyetlen gőzös a Balatonon, csak 1872 után lett párja, az akkor alakult Zala-Somogyi Gőzhajózási Társulat hajója, a Balaton, amely már nem lapátkerekekkel, hanem csavarhajtással működött. A balatoni gőzhajók száma 1888 után szaporodott meg látványosan, amikor létrejött a Balatontavi Gőzhajózási Részvénytársaság.

Kisfaludy az első balatoni gőzhajó

Szeptember 21.

A magyar dráma napja


A magyar dráma napját Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve 1984 óta rendezik meg, hogy ráirányítsák a figyelmet a magyar drámairodalom értékeire és új művek születését ösztönözze. Az ünnep alkalmából a színházak pályázatokat hirdetnek, melyben a drámai formán keresztül íráskészségüket, nyelvhasználatukat, kreativitásukat mutathatják meg a fiatalok.



Szeptember 22.

Széchenyi István születésnapja


Széchenyi István (Bécs, 1791. szeptember 21. – Döbling, 1860. április 8.) politikus, valóságos belső titkos tanácsos, császári és királyi kamarás, író, polihisztor, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere,

„a legnagyobb magyar”.

Eszméi, hatása és gyakorlati tevékenysége által a modern Magyarország egyik megteremtője. A magyar politika egyik legkiemelkedőbb és legjelentősebb alakja, akinek nevéhez a magyar gazdaság, a közlekedés,

a külpolitika és a sport területén végrehajtott reformok fűződnek.

Eszméit tartalmazó könyvei, a Hitel, a Világ és a Stádium óriási hatást gyakoroltak kora szellemi megújításában.



Szeptember 23.

A csillagászati ősz és tavasz kezdete


Az északi féltekén, így Magyarországon is a csillagászati ősz szep- tember 23-án kezdődik, ezzel szemben a déli féltekén, ezáltal Új-Zélandon e napon kezdődik a csillagászati tavasz. Ettől kezdve a Nap a Baktérítő felé távolodik az Egyenlítőtől, sugarai egyre laposabb szöget zárnak be a földtengellyel. Ezért az északi féltekén rövidülnek és hűlnek a nappalok, közelít a tél; a déli féltekén hosszabbodnak és melegednek a nappalok, lassan beköszönt a tavasz.



Szeptember 27.

Az Operaház megnyitása


Az Operaház építésének gondolatát 1872-ben Orczy Bódog, a Nemzeti Színház akkori igazgatója vetette fel először. Az épület tervezésére 1873-ban nemzetközi pályázatot hirdettek. A bíráló bizottság Ybl Miklós tervét fogadta el, aki azt többször átdolgozta és a megvalósult terv az addigi összes tervek előnyeit magába foglalta. Az Operaház építése 1875. október 11-én kezdődött és kilenc évi munka után, 1884. szeptember 27-én tartották meg a nyitóelőadást.

Az épület stílusa neoreneszánsz, barokk elemekkel vegyítve, a stíluselemeket tökéletes harmóniába olvasztva. Főhomlokzatán, a kocsifelhajtó két oldalán Liszt Ferenc és Erkel Ferenc ülőszobra Stróbl Alajos alkotása. A főhomlokzat második emelete fölött szobrokkal díszített tetőterasz van; a szobrok 16 neves operaszerzőt ábrázolnak, valamint négy múzsát személyesítenek meg. A belső terek kialakítása is rendkívüli műgonddal és igényességgel történt. A patkó alakú háromemeletes nézőtér ívének közepét a díszpáholy kazettás félköríve töri meg. A mennyezet- illetve falfreskókat olyan neves művészek alkották, mint Than Mór, Lotz Károly és Székely Bertalan.

A nyitóelőadáson Erkel Ferenc Bánk bán című operája, majd Hunyadi László című operájának nyitánya, végül Wagner Lohengrinjének első felvonása volt az ünnepi műsor.

Magyar Állami Operaház

Szeptember 30.

A magyar népmese napja


2005 tavaszán a Magyar Olvasástársaság felhívással fordult mindazokhoz, akiknek fontos a népmesék fennmaradása és a mesékben élő bölcsesség tovább hagyományozása, hogy csatlakozzon ahhoz a kezdeményezéshez, amely szerint szeptember 30. – Benedek Elek születésnapja – legyen a népmese napja.


A népmese napját első ízben 2005. szeptember 30-án rendezték meg. A nap célja, hogy a könyvtárosok, az óvónők, a pedagógusok és a mesével foglalkozó szakemberek, valamint a meseszerető gyerekek és felnőttek ezen a napon megkülönböztetett tisztelettel forduljanak mind a magyar, mind más népek meséi felé.

Benedek Elek 1924

„Őseinktől kincsekkel teli tarisznyát kaptunk örökségbe, de mintha egyre gyakrabban tétlenül néznénk ennek háttérbe szorulását, elfelejtését. Vegyük birtokba, ismerjük meg, fényesítsük újra és adjuk tovább az eleinktők kapott, élethosszig érvényes, értékes, unokáink számára is feltétlenül megőrzendő, mesebeli kincseket!” (Részlet a Magyar Olvasástársaság 2005-ös felhívásából)


Források: Világnapok - Emléknapok - Jeles napok; OSZK Jeles Napok weboldalak