Október

MINDSZENT HAVA – ŐSZHÓ – MAGVETŐ HAVA


Október 1.

A zene világnapja


Az UNESCO Nemzetközi Tanácsa Yehudi Menuhin kezdeményezésre emelte október 1-jét A zene világnapja rangjára. Ez a nap a zeneművészet legnagyobb alakjaira emlékeztet, segíti a különböző kultúrák zenéinek jobb megismerését, illetve segít a zene népszerűsítésében is. Első ízben 1975-ben ünnepelték a zene művelői és kedvelői a zene világnapját.



Október 1.

Az idősek világnapja


Az ENSZ közgyűlése 1991-ben nyilvánította október 1-jét Az idősek világnapjává, és azóta is minden évben ezen a napon emlékeznek meg a világ különböző országaiban – többek között Magyarországon is -, az idős emberekről. Az idősek világnapja programsorozat megalapításával az ENSZ célja az volt, hogy felhívják a figyelmet a méltóságteljes időskorra, és felvessék az idősek gazdaságba történő visszaintegrálásának kérdését. Az európai országok többségében ugyanis évről évre csökken az aktív dolgozók aránya, és mivel egyre kevesebb gyermek születik, ez a tendencia várhatóan tovább folytatódik. Az idősek foglalkoztatásával növelhető lenne az aktív dolgozók aránya. Napjainkban kb. 600 millió hatvan év feletti személy él a világon, számuk 2025-re akár meg is kétszereződhet, éppen ezért a gyorsan öregedő világban az idősek sokat segíthetnek –önkéntes munkával, tapasztalataik átadásával.



Október 4.

A nagyszülők napja


Az Egyesült Államokban hivatalosan 1978 óta ünneplik a nagyszülőket, szeptember első vasárnapján, és elismert a világ számos országában, más és más napokon ez az ünnep. Célja, hogy megismertessék a fiatalokkal, hogy az idős emberek milyen fontosak, hogy a történelemben milyen fontos szerepet töltöttek be. Azt, hogy életükben mi mindent tettek a családért, s hogy szeretettel ünnepeljék meg őket nemcsak ezen a napon, hanem egy életen át. Új-Zélandon október 4-én, vasárnap ünneplik a nagyszülőket.



Október 6.

Az Aradi vértanúk emléknapja


1849. október 6-án az orosz segítséggel levert 1848-49-es szabadságharcot követő császári megtorlás során Pesten kivégezték gr. Batthyány Lajost, az első felelős magyar miniszterelnököt. Ugyanezen a napon a szabadságharc 12 tábornoka (Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Knézich Károly, Lahner György, Leiningen-Westerburg Károly, Nagysándor József, Poeltenberg Ernő, Schweidel József, Török Ignác és Vécsey Károly) és egy főtisztje (Lázár Vilmos ezredes) szenvedett vértanúhalált Aradon.

A 13 Aradi vértanú

Gróf Batthyány Lajost 1870. június 9-én temethették el nyilvános tiszteletadással, majd 1874. május 26-án helyezték el a Kerepesi temető mauzóleumában. Kivégzésének helyén 1926-ban avatták fel az örökmécsest. A véres megtorlásnak összesen 157 hazafi esett áldozatul, és számosan kényszerültek hosszú évekre belső vagy külső emigrációba. Az Aradi Vértanúk kivégzésének napját 2001-ben a 237/2001.(XII.10.) kormányrendelet alapján nemzeti gyásznappá nyilvánították.



Október 13.

Megkezdődött Budapesten a közcélú villamosenergia szolgáltatás (1893)


A XIX. század végén két villamossági vállalat működött a főváros területén: a Magyar Villamossági Részvénytársulat, amely 1893. október 13-án, és a Budapesti Általános Villamossági Részvénytársaság, amely 1893. november 1-jén kezdte meg az áramszolgáltatást. Alig több, mint tíz évvel ezt megelőzően a világon elsőnek New Yorkban indult meg a villamosenergia szolgáltatás, 1884. szeptember 4-én, majd Milánó következett 1883-ban és Berlin 1885-ben. A történelmi Magyarországon 1884. november 12-én Temesváron helyezték üzembe az első villamos energia fejlesztő telepet, majd 1888-ban Mátészalkán indult meg az áramszolgáltatás – ugyanakkor, mint Párizsban!

Budapest fejlődését hátráltatta a fővárosnak a Trieszti Általános Osztrák Légszesz (gáz) Társulattal 1879-ben kötött szerződése, amely az osztrák vállalat számára Budapesten kizárólagossági jogot biztosított 1891. december 15-ig a világítási célokat szolgáló berendezések létesítésére. Ennek lejárta után a főváros az említett két részvénytársaságnak adott koncessziót villamos energia szolgáltatására, így teremtve meg a versenyhelyzetet. 1894-ben már 1674 fogyasztó számára szolgáltattak áramot.



Október 17.

Deák Ferenc születésnapja


Kehidai Deák Ferenc (született Deák Ferenc Antal, Söjtör, 1803. október 17 – Budapest, 1876. január 28.). Magyar politikus, jogász, táblabíró, államférfi, országgyűlési képviselő és a Batthyány-kormány igazságügy-minisztere. A reformkorban és a dualizmusban is meghatározó államférfi „a haza bölcse” és „a nemzet prókátora” titulust kapta.



Október 22.

Liszt Ferenc születésnapja


Liszt Ferenc (németül Franz Liszt; Doborján, 1811. október 22. – Bayreuth, 1886. július 31.) magyar zeneszerző, zongoraművész, karmester és zenetanár. Minden idők egyik legkiválóbb zongoraművésze, aki egyben a 19. századi romantika egyik legjelentősebb zeneszerzője.



Október 23.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc kezdetének

és a Magyar Köztársaság 1989. évi kikiáltásának napja.


1990 májusa óta a forradalom október 23-ai kezdőnapja a Magyar Köztársaság (ma: Magyarország) Nemzeti ünnepe.


1956 októberében Magyarországon békés tüntetéssel kezdődő, fegyveres felkeléssel folytatódó forradalom bontakozott ki a Rákosi Mátyás nevével összefonódó kommunista diktatúra, valamint a szovjet megszállás ellen. A műegyetemisták 1956. október 22-én nagygyűlésükön 16 pontban foglalták össze követeléseiket, másnapra tüntetést szerveztek követeléseik és a lengyel munkástüntetések iránti szolidaritás kinyilvánítására. A követelések között szerepelt a szovjet csapatok kivonása Magyarországról, új kormány létrehozása Nagy Imre vezetésével, a magyar-szovjet kapcsolatok felülvizsgálata, általános, titkos, többpárti választások, teljes vélemény- és szólásszabadság, szabad rádió. Az október 23-ai, a budapesti Petőfi-szobornál tartott tüntetésen lengyelbarát, Rákosi- és Gerő-ellenes jelszavak hangzottak el, majd a szovjet csapatok kivonását követelték, a zászlókból kivágták a szovjet mintájú címert. Az esti és éjszakai órákban fegyveres csoportok elfoglalták a Magyar Rádió és a Szabad Nép székházát, a telefonközpontot, a lakihegyi rádióadót, emellett több fegyverraktár, laktanya, rendőrőrs és üzem is a felkelők kezére került.


A Dózsa György úton ledöntötték az elnyomás gyűlölt jelképét, a Sztálin-szobrot. A békés tüntetés szinte órák alatt népfelkeléssé, majd – a Magyarországon tartózkodó szovjet csapatok beavatkozása után – fegyveres szabadságharccá változott. A budapesti és vidéki tömegmegmozdulások számos alkalommal véres atrocitásokba torkolltak: október 25-én a Parlament előtt tüntető tömegbe lőttek a Kossuth tér környéki épületekről, az esetnek több mint 200 halálos áldozata volt. 26-án Miskolcon, Mosonmagyaróváron, Kecskeméten, Nagykanizsán dördültek el halálos áldozatokat is követelő sortüzek, 30-án Budapesten a Köztársaság téri pártszékházat véres ostrom után foglalták el a felkelők. A szovjet csapatok november 4-ei beavatkozása után 1956 decemberében a salgótarjáni és az egri sortűz járt sok halálos áldozattal.


A Rákosi-diktatúra hosszas válsága által érlelt forradalom politikai irányítása az MDP reformkommunista szárnya kezében összpontosult. Ennek központi alakja Nagy Imre volt, aki október 24-én kormányfő lett, és aki november elejéig együtt haladt Kádár Jánossal, az MDP – Gerő Ernő helyére 25-én megválasztott – első titkárával. A forradalom napjait hihetetlenül élénk politikai pezsgés jellemezte: újjáalakultak a korábban megszűnt vagy megszüntetett politikai pártok, szervezetek. Ehhez alkalmazkodva Nagy Imre koalícióssá változtatta kormányát, bevonva a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) néven megújult MDP-vel együttműködésre hajlandó pártokat (Független Kisgazdapárt, Parasztpárt, Szociáldemokrata Párt). A politikai paletta sokszínűvé válásához hasonlóan az utcán harcoló fegyveres felkelők, tüntetők sem voltak egységesek, ám a nemzeti függetlenség visszaállítása, a diktatúra lerombolása mindegyikük elsődleges céljai között szerepelt.

John Sadovy Az '56-os forradalom gyermekei

Végül mind az utcán (fegyverrel is) politizálók, mind a kormánypolitikát irányítók sorsát a nemzeti függetlenséget eltipró november 4-ei szovjet katonai invázió pecsételte meg, amely pár nappal azután következett be, hogy Nagy Imre november 1-jén meghirdette Magyarország semlegességét és kilépését a Varsói Szerződésből. A fegyveres felkelők utolsó csoportjainak ellenállását november 10-11. táján törte meg a szovjet túlerő.


A forradalom leverését három évig tartó kegyetlen megtorlás követte: a kivégzettek száma (eltérő adatokat közlő források szerint) 220-340 volt, koncepciós per nyomán kivégeztek az eseményekben való részvételükért olyan vezető személyiségeket, mint Nagy Imre, Maléter Pál, Gimes Miklós, Losonczy Géza és Szilágyi József. Ezreket ítéltek börtönbüntetésre, internálásra, és mintegy 200 ezren elhagyták az országot. Az 1956. októberi eseményeket évtizedekig ellenforradalomként lehetett csak emlegetni Magyarországon. A fordulópont 1989 januárjában következett be, amikor Pozsgay Imre – az MSZMP-vezetőség prominens tagjaként – népfelkelésnek minősítette a három évtizeddel korábban történteket. 1989. október 23-án pedig Szűrös Mátyás, a köztársasági elnöki teendőket ellátó országgyűlési elnök kikiáltotta Budapesten a Magyar Köztársaságot.


A rendszerváltozás utáni első szabad Országgyűlés első ülésnapján, 1990. május 2-án az elsőként elfogadott törvény megörökítette az 1956. évi forradalom és szabadságharc emlékét, annak kezdetét, október 23-át pedig nemzeti ünneppé nyilvánította.



Október 28.

A Rubik-kocka magyar szabadalmi bejelentésének közzététele (1976)


1976. október 28-án került közzétételre a RU0158 ügyiratszámú „Térbeli logikai játék” című szabadalmi bejelentés, amely később a legsikeresebb magyar találmánnyá vált „bűvös kocka” vagy „Rubik-kocka” néven. Az ekkor nyilvánosságra jutott találmány feltalálója ifj. Rubik Ernő (Budapest, 1944. július 13.) építész, tervező, feltaláló, akinek édesapja, idősebb Rubik Ernő gépészmérnök szintén feltaláló, repülőgép-tervező, édesanyja költő volt.


Források: Magyar Szabadalmi Hivatal; Wikipédia; Jeles napok OSZK; Világnapok - Emléknapok - Jeles napok