November

SZENT ANDRÁS HAVA – ŐSZUTÓ – ENYÉSZET HAVA


November 1-2.

Mindenszentek; halottak napja


November 1-je, mindenszentek ünnepe a katolikus egyházban az összes üdvözült lélek emléknapja, amely a 2000-es évekig Magyarországon

A Corvin köz, a Rákosi-címertől megfosztott zászlóval

a katolikus hívek számára úgynevezett tanácsolt ünnep volt, attól fogva azonban ismét bekerült a kötelező egyházi ünnepek közé. A protestánsok ezen a napon az elhunytakról emlékeznek meg.

A keleti egyház már 380-ban megtartotta mindenszentek ünnepét, minden vértanúról megemlékezve.

Az ezt követő halottak napja, november másodika fokozatosan vált egyházi ünnepből az elhunytakról való általános megemlékezés napjává, ezekben a napokban az emberek gyertyát, mécsest gyújtanak elhunyt szeretteik emlékére. Szent Odilo clunyi apát kezdeményezte, hogy mindenszentek ünnepét követően az összes elhunyt emberről is megemlékezzenek.



November 3.

A magyar tudomány napja


1825. november 3-án a pozsonyi országgyűlésen határozták el a magyar rendek a Magyar Tudományos Akadémia létrehozását. A tudós társaság megalapítására Széchenyi István gróf birtokainak éves jövedelmét ajánlotta fel. A Magyar Tudósok Világtalálkozóján (1996) döntés született arról, hogy ez a nap lesz minden évben a magyar tudomány napja, amelyet először 1997-ben ünnepeltek meg, az országgyűlés azonban csak 2003-ban nyilvánította hivatalosan a magyar tudomány ünnepévé a napot.



November 4.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc

leverésének emléknapja


November 4-e az idegen hatalom ellen küzdő nemzet napja. Ezen a napon a szovjet néphadsereg páncélosai Szolnokról Budapestre vonultak: segítségükkel megkezdődött a „rendteremtés”. Az új forradalmi munkás-paraszt kormány, melynek vezetője Kádár János volt, fegyveres erőszakkal számolta fel az október 23-án kitört, ellentmondásoktól sem mentes forradalmat. Az ekkori események tényszerű ismertetése csak a rendszerváltás idején, 1989/90 után valósult meg. A forradalom leverését követő véres megtorlás után az ország polgári fejlődése több évtizedre megtorpant. A forradalom leverését követő véres megtorlás után az ország polgári fejlődése több évtizedre megtorpant. Magyarország több mint harminc évig a szovjet befolyási övezet „legvidámabb barakkja” volt. Ez a nap a szabadságáért küzdő nemzet gyásznapja.


November 9.

Kertész Imre születésnapja


Kertész Imre (Budapest, 1929. november 9. – ): irodalmi Nobel-díjas író, műfordító. 1944. június 30-án a Budapest környéki csendőrpuccs következményeképpen tizennégy évesen Auschwitzba deportálták. Több koncentrációs táborban is fogva tartották, majd a lágerek felszabadítása után, 1945-ben hazatért Magyarországra. 1948-ban Budapesten érettségizett. Hazatérését követően újságírással és fizikai munkával tartotta el magát. 1948–50-ben a Világosság (később Esti Budapest) munkatársa, 1951-ben gyári munkás, 1951-től 1953-ig a Kohó- és Gépipari Minisztérium sajtóosztályának munkatársa, 1953-tól szabadfoglalkozású író és műfordító. Felsőfokú iskolai végzettsége nincs. 1998 óta a darmstadti Deutsche Akademie für Sprache und Dichtung tagja.Az 1955 és 1960 között létrejött írásokban született meg az 1960-tól 1973-ig írt és csak több évi várakozás után megjelent első regény, a Sorstalanság (1975) gondolati alapanyaga. Már megjelenése évében is nagy visszhangot váltott ki, igazában azonban csak a nyolcvanas és kilencvenes években keletkeztek olyan kritikák, melyek a hazai irodalmi utómodernség kánonjába sorolják.

Kertész Imre

A sikert és azt, hogy írói, műfordítói munkájából megélhet, a nyolcvanas évek második fele, majd a magyarországi rendszerváltás hozta meg számára. Kertész Imre írásainak fő problematikája – az eddigi értelmezések tükrében – a totalitarizmus emberének szabadsága. Auschwitz, sőt a történelem lezárhatatlansága – a probléma centrális jellegére utal, hogy

A száműzött nyelv (2001) című kötetben a Holocaust szót már nagy kezdőbetűvel írja. Jelentős műfordítói tevékenysége során Elias Canetti, Sigmund Freud, Hugo von Hoffmannstahl, Friedrich Nietzsche, Joseph Roth, Arthur Schnitzler, Ludwig Wittgenstein, valamint modern német és osztrák szerzők írásait ültette át magyarra. Díjai többek között: Füst Milán-jutalom (1983), József Attila-díj (1989), Déry Tibor-jutalom (1989), Az Év Könyve Jutalom (1990), a Soros Alapítvány Életműdíja (1992), a Soros Alapítvány Díja (1995), Brandenburgi Irodalmi Díj (1995), Márai Sándor-díj (1996), a lipcsei könyvvásár Literaturpreis für die europäische Verständigung nevű nagydíja (1997), Kossuth-díj (1997), Jeanette Schocken-díj (1997, Herder-díj (2000), a Die Welt irodalmi díja (2000), Hans Sahl-díj (2002), Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztje – Polgári Tagozata (2003), Goethe-érem (2004). 2002. október 10-én irodalmi Nobel-díjjal tüntették ki.



November 11.

Az első világháború végének emléknapja


1918-ban „a tizenegyedik hónap tizenegyedik napján 11 órakor” lépett életbe az a fegyverszüneti egyezmény, amely lezárta az első világháborút. Ezt a napot a szövetséges hatalmak többsége ünnepnappá nyilvánította, hogy így emlékezzenek meg az első világháborúban szolgált katonákról és a hősi halottakról.



November 13.

A magyar nyelv napja


November 13-át a 2011. szeptember 29-i 66/2011. számú Országgyűlési határozat alapján, a magyar nyelv napjává választották, annak emlékére, hogy ezen a napon az 1844. évi törvényekben kimondták, hogy a hivatalos nyelv hazánkban a magyar. A Nyelvápolók Szövetsége a XX. század utolsó évtizedében vállalta fel, hogy tovább viszi a nyelv védelmének hagyományát. A társaság elnöke, dr. Grétsy László úgy látja, a társadalom érdekében van szükség a nemzeti kincs ápolására. A 80-as évek elején jött létre az a nyelvészekből, írókból, tanárokból, újságírókból, színművészekből álló önkéntes közösség, amely 1982 és 1989 között kezdeményezte anyanyelvi táborok rendezését, szót emelt az idegen nyelvű feliratok mértéktelen terjedése ellen, támogatta nyelvművelő szakkönyvek és írások kiadását. Tagjai vallják, hogy az anyanyelv kellő ismerete és igényes használata mindenfajta tudás megszerzésének és a társadalmi-szellemi megújulásnak nélkülözhetetlen feltétele. Különböző alapítványok három díjat hoztak létre a legérdemesebbek elismerésére. A Kazinczy-, a Péchy Blanka- és a Lőrincze-díjat évről évre átadják a nyelv őrzőinek.


November 17.

Budapest ünnepnapja


1873-ban ezen a napon egyesült Pest, Buda és Óbuda. Budapest Főváros Közgyűlése 1991. március 21-i döntése értelmében ez a nap Budapest ünnepnapja. 1867-ben, a kiegyezés után, Pesten is hozzákezdtek a nagy urbanizációs feladatok végrehajtásához. 1872-ben az országgyűlés megszavazta az egyesített Budapestről szóló törvénycikkelyt. Az új városi választások után 1873. november 17-én, az ünnepi közgyűlést követően az új testületek átvették a város irányítását. A város első főpolgármestere Ráth Károly lett, polgármesterré pedig Kammermayer Károlyt választották. Ebben az időben került a város fejlesztését irányító Fővárosi Közmunkák Tanácsának élére báró Podmaniczky Frigyes. Vezetése alatt a tanács olyan programot hozott létre, amely felölelte a Duna budapesti szakaszának szabályozását, rakpartok, közraktárak, hidak, bulvárok, egy központi pályaudvar és egy vasúti híd építését, valamint a főbb útvonalak szabályozását. 1871-ben elkezdték építeni az Andrássy utat, és még ugyanebben az évben törvény született a Nagykörút építéséről. Elkészült a második Duna-híd, a Margit-híd is. A kiegyezés után indult meg a tömegközlekedés kiépítése is. A városban megjelent a sajtó, mint intézmény. Felépült a József körút sarkán a Budapesti Hírlap újságpalotája, ami egy épületben egyesítette a szerkesztőséget, a kiadót és a nyomdát. Sorra nyíltak a polgári lét fontos helyszínei a kávéházak és mulatók: a New York kávéház, a Centrál, a Japán Kávéház, vagy a Somossy Orfeum, 1884-ben pedig elkészült az Ybl Miklós tervezte Operaház is. A korszak csúcspontja a millennium éve, 1896 volt. Ebből az alkalomból országos kiállítást rendeztek.


November 17.

Wigner Jenő születésnapja



Wigner Jenő (Budapest, 1902. nov. 17. – Princeton. N.J., 1995. jan. 4.), az egyik legismertebb Nobel-díjas magyar származású tudós, fizikus, a világ első reaktormérnöke édesapja kívánságára vegyészmérnöki tanulmányokat folytatott a berlini egyetemen. Mivel az 1920-as években Berlinben bontakozott ki a modern fizika, érdeklődése ebbe az irányba fordult és rendszeresen járt Albert Einstein, Max Planck és Max von Laue óráira.

Még Berlinben készítette el doktori értekezését; Polányi Mihály volt a témavezetője és az elkészült munka a kvantumkémia úttörő alkotása volt.

A berlini évek után vegyészmérnöki képzettségét édesapja újpesti bőrgyárában hasznosította. Közben rendszeresen olvasott a fizika fejlődésének legújabb eredményeiről a külföldi szakfolyóiratokban. Amikor tudomására jutott, hogy Heisenberg és Bohr megteremtette a kvantummechanika alapjait, visszasietett Berlinbe és Göttingába. A Vilmos Császár Intézetben azt a kutatási feladatot kapta, hogy állapítsa meg: miért helyezkednek el az atomok a kristályok szimmetriasíkjának szimmetriapontjaiban. Ezt a problémát a kvantummechanika - részben általa, részben Laue, Pauli és Schrödinger által felismert – törvényszerűségei alapján oldotta meg. (Csoportelméleti módszer a kvantummechanikában) című könyvében kimutatta: a szimmetriacsoportokon keresztül eljuthatunk a kvantummechanika minden lényeges egzakt eredményéhez. Az 1963-ban elnyert Nobel-díj indoklása a következőket tartalmazta: („Wigner Jenőnek az atommag és az elemi részecskék elméletéhez adott hozzájárulásáért, elsősorban az alapvető szimmetriaelvek fölfedezéséért és alkalmazásáért”.)

A harmincas évek elejétől – politikai okokból történt emigrációja után – már az Egyesült Államok princetoni egyetemén folytatta kutató munkáját – egészen hat évtizeden át. 1939 januárjában Szilárd Leóval kidolgozta a maghasadás elméletét. Ugyanennek az évnek szeptemberében, miután Németország megtámadta Lengyelországot, Roosevelt elnök utasítást adott az atomenergia-program elindítására. 1941-ben indult meg Chicagóban az első atomreaktor építése. Az ötlet Szilárd Leótól származott, Fermi vezette a kivitelezési munkákat, Zinn végezte az urán-grafit máglya építését és a mérési eredmények alapján Wigner végezte a láncreakció megindulásának és önfenntartóvá válásának feltételeit megadó számításokat. 1942. december 6-án indult be a reaktor.


Ő tervezte a további, az uránium után a plutóniumra alapuló reaktorokat. Ennek alapján nevezte egy munkatársa a világ első atomreaktor mérnökének. Wigner Jenő hosszú élete során végig magyarnak vallotta magát; nyelvtudását tökéletesen megőrizte. 1932-ben a neutron felfedezéséről magyarul írt cikket az Akadémia folyóiratának, 1976-ban itthon választékos magyar nyelven tartott előadásokat a kvantummechanika ismeretelméleti problémáiról és a szimmetriák szerepéről a fizikában. Televíziós interjúiban is élvezhették a nézők szép magyar beszédét. Magyarságáról így vallott: „Egyszerű magyar dalok és versek, amelyeket 1910 előtt tanultam, ma is önként megszólalnak bennem. Az Egyesült Államokban eltöltött 60 esztendő után még mindig inkább magyar vagyok, mint amerikai. Az amerikai kultúra sok vonása mindmáig idegen maradt számomra. Budapesten sokkal több elmélyült beszélgetést hallhat az ember a kultúráról, mint az Egyesült Államokban. A magyar költészet talán a legszebb Európában. A viccek látszólag egyetemesek, de azokat egy ország sem élvezi jobban, mint a magyarok. Sehol máshol nem tapasztaltam a viccek olyan erejét, amióta elhagytam Magyarországot. Ennivalóra és lakásra mindenütt szükség van, de nevetésre nem föltétlenül. Akkor miért találunk ki tréfákat és miért kacagunk rajtuk olyan boldogan?”



November 18.

A nők egyetemi tanulmányainak engedélyezése Magyarországon


Egy 1895. november 18-án kiadott rendelet tette lehetővé nők számára a bölcsészeti, orvosi és gyógyszerészi képzést és gyakorlatot, igazi változást azonban ezen a téren csak a világháború körüli időszak hozott. Az első női mérnökhallgatókat 1918-ban vették fel a Műegyetemre, összesen négyet. Az első női egyetemi tanárt 1930-ban nevezték ki.



November 20.

A gyermekek jogának világnapja


Az ENSZ 1989. november 20-án fogadta el a gyermeki jogokról szóló egyezményt - hivatalos nevén „A gyer- mekek jogainak konvencióját”, amelyet Magyarország 1990. március 19-én írt alá. 1954-ben ajánlotta először ezt a napot az ENSZ közgyűlése a gyermekek jogának világnapja megünneplésére. Magyarországon 1997-ben ünnepelték először A gyermekek jogainak egyetemes napját, amelyről Európa-szerte megemlékeznek. Az Országgyűlés 1997. április 22-én nagy többséggel fogadta el A gyermekek védelméről

és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényt, amelynek szövegébe mindazok a gyermeki jogok belekerültek, amelyeket az ENSZ Gyermekjogi egyezménye rögzít.

A gyermekek védőszentje Szent Miklós.



November 22.

A magyar közoktatás napja


A Pedagógusok Szakszervezete a magyar közoktatás helyzetének, gondjainak bemutatására, valós társadalmi megítélésének elősegítése céljából 1991-ben kezdeményezte, hogy november 22-én tartsák a magyar közoktatás napját.



November 29.

Advent első vasárnapja


Advent (ádvent, úrjövet) a keresztény kultúrkörben a karácsony napját (december 25-ét) megelőző negyedik vasárnaptól (görögkatolikusoknál hatodik vasárnaptól) karácsonyig számított időszak. A karácsonyi ünnepkör advent első napjával kezdődik, és vízkeresztig (január 6-ig) tart. Advent első vasárnapja, amely Szent András napjához legközelebb eső vasárnap, egyúttal az egyházi év kezdetét is jelenti. Az advent szó jelentése „eljövetel”. A latin „adventus Domini” kifejezésből származik, ami annyit tesz: „az Úr eljövetele”. A karácsonyt megelőző várakozás az eljövetelben éri el jutalmát.

Az adventi koszorú ősét 1839-ben készítette Johann H. Wichern németalföldi evangélikus lelkész: egy örökzölddel díszített szekérkeréken 24 gyertyát helyezett el, melyek közül minden nap eggyel többet gyújtott meg karácsonyig. Ma az adventi koszorú általában fenyőágból készített kör alakú koszorú, melyet négy gyertyával díszítenek. A gyertyákat vasárnaponként (vagy előző este) gyújtják meg, minden alkalommal eggyel többet. A világító gyertyák számának növekedése szimbolizálja a növekvő fényt karácsony ünnepe felé.



November 30.

Heim Pál születésnapja


Heim Pál (Budapest, 1876. nov.30. – Budapest, 1929. okt. 23.) gyermekorvos, a korszerű csecsemőgondozás és –táplálás meghonosítója orvosi tanulmányait Lausanne-ban és Budapesten végezte. A pozsonyi, majd a pécsi, végül a budapesti orvosegyetem tanára volt. Klinikusként, kutatóként és oktatóként is jelentős tevékenységet folytatott. Felismerte, hogy a csecsemő fiziológiájának és patológiájának különös jelentősége van a gyermekgyógyászatban. Érdeklődése olyan, ma is időszerű kérdésekre terjedt ki, mint az anyag-

és folyadékháztartás zavarai, a fehérvérsejtek tulajdonságai, a tuberculin-allergia, a csecsemőtáplálás alapelvei, a szoptatás fontossága. Hangsúlyozta

a megelőzés, felvilágosítás, nevelés jelentőségét. Megalapította a gyermekápolónői iskolát. Nevét ma gyermekkórház viseli Budapesten.


Források: Magyar Szabadalmi Hivatal; Wikipédia; Jeles napok OSZK; Világnapok - Emléknapok - Jeles napok