MAGYAR FESZTIVÁL ÉS PIAC EGY ÚJ-ZÉLANDI VULKÁN KRÁTERÉBEN

2025. február 15-én került sor a 2025-ös Magyar Fesztivál és Piacra az Onepoto vulkáni kráterben, amely mára már természetesen egy hatalmas zöld park formájában tetszeleg. Reggel nyolctól már megindultak az előkészületek; standok, sátrak és színpadállítás, és természetesen a magyar helyi termelők által hozott termékek kipakolása. A helyszínt a készülődés közben belengte a sült kolbász és a rotyogó magyar gulyás illata. Rengeteg többedgenerációs magyar érkezett a 2025-ös Magyar fesztivál és Piacra, mivel az Aucklandi Magyar Klub számos izgalmas programmal készült a vendégek számára. Az eseménynek én lehettem az egyik házigazdája, így a programokat hol magyarul, hol pedig angolul vezettem fel a közönségnek. A Kengungró Ausztrál-Magyar Néptáncegyüttes egészen Sydney-ből repült ide, hogy négyszer lépjen fel és táncházra invitálja a közönséget. A fesztivál életében először volt vizslás bemutató, amely hatalmas sikert aratott a publikum körében. Ugyancsak nagyon népszerű volt a Rubik-kocka kirakó verseny, a tombolasorsolás, a borkóstoló, illetve a helyi, magyar termesztésű hegyes-erős paprikaevő verseny, amelyben jómagam is részt vettem csúfos vereséget szenvedve. Ennyi tejet életemben nem ittam meg egyszerre.

A napsütéses szombati napon a vendégek éhségét és szomját a helyi magyar termelők és árusok csillapították. Volt lángosos bódé, magyar import termékeket árusító sátor, bor- és fröccsterasz, kolbászos boksz, kürtőskalácsozó, apró süteményes és sajtpult is. A fesztivál nagy sikernek örvendett, így az egész napos sürgés-forgásban megannyi lehetőség adódott, hogy olyan, itt élő magyar embereket ismerjünk meg, akiknek valóban fontos a magyarság, a magyar anyanyelv, a kultúra, és a hagyományok. Az ő történetük külön cikket érdemel.

Darvasi Áron

Februárban ismét megrendezésre került az aucklandi Magyar Fesztivál és Piac, amely minden évben nagy érdeklődésnek örvend. Ez az esemény nemcsak a magyar hagyományok bemutatására szolgál, hanem kiváló alkalom is arra, hogy a helyi magyarok találkozzanak, kapcsolatokat építsenek, és közösen ünnepeljék kultúrájukat.

A fesztivál színes programokkal, ínycsiklandó ételekkel, kézműves foglalkozással és izgalmas vetélkedőkkel mutatta be a magyar kultúra sokszínűségét. A látogatók megkóstolhatták a tradicionális gulyáslevest, a lángost, a kürtöskalácsot, valamint a magyar húsokat, szalámikat és sajtokat is. A magyar borvidékek borai is helyet kaptak a kínálatban, és természetesen az erős pista, a majonézes torma és a gulyáskrém sem hiányozhatott. A színpadon egész nap változatos programok zajlottak. A fesztivál egyik csúcspontja a Sydney-ből érkező néptánccsoport bemutatója volt, akik a fellépésük végén a közönséget is bevonták egy közös táncba. A népzene és a hagyományőrző műsorok mellett az erőspaprika evő verseny is nagy sikert aratott: a legbátrabb jelentkezők könnyes szemmel, de büszkén állták a próbát. A fesztivál különleges eseményei közé tartozott a tombolahúzás, a vizslatalálkozó és az ostorcsattogtatás is, amelyek igazán egyedi hangulatot teremtettek. A gyermekeket kézműves foglalkozások várták, ahol fonalból puli kutyákat készíthettek és a Rubik kocka kirakását is kipróbálhatták. Az esemény során lehetőségem nyílt beszélgetni az itt élő magyarokkal, megismerni történeteiket, tapasztalataikat a kivándorlásról, az anyaországgal való kapcsolattartásról, és kedvenc magyar ételeikről. A beszélgetésekből kiderült, hogy sokaknak a Túró Rudi hiánya nagy űrt hagyott a szívükben. Pozitív meglepetésként tapasztaltam, hogy a magyar nyelvet az itt élő magyarok többsége szépen beszéli, tájszólás nélkül és helyes nyelvtannal. Különösen örömteli volt látni, hogy a tinédzserek is aktívan használják a magyar nyelvet egymás között, ami segíti a közösség identitásának megőrzését. A fesztivált követően a szervezőkkel és a fellépőkkel közösen egy kerthelyiségben ünnepeltük meg a sikeres napot. A jó hangulatot tovább fokozta, hogy a zenészek a végére még dalra is fakadtak, és közösen roptuk a néptáncot.

Csényi Fanni