Május 1
A munka ünnepe, a munkavállalók szolidaritási napja
Május elseje a nemzetközi munkásmozgalmak által kiharcolt ünnepnap, amely 1889-ben a II. Internacionálé megalakulásával lett a Munka ünnepe. A világ számos országában ekkor vívták ki a 8 órás munkaidő bevezetését az addigi 10-16 órás gyári műszakok helyett.
A legtöbb országban, így Magyarországon is május elsején, az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában szeptember első hétfőjén, Új-Zélandon pedig (idén) október 26-án ünneplik a munkások által kivívott gazdasági és szociális eredményeket. Az új-zélandi munkások az elsők között voltak a világon, akik a nyolc órás munkarend bevezetését követelték (1840-től fogva). Május elseje a 20. században fokozatosan vált szocialista ünneppé, elsősorban a Szovjetunióban és a volt szocialista országokban terjedt el; Magyarországon 1946 óta nemzeti ünnep. A rendszerváltást követően kezdték el május elsejét a munkavállalók szolidaritási napjaként is emlegetni.
Ugyanezen a napon 1957-ben kezdte meg működését a Magyar Televízió, 2004-ben pedig május első napján lett
Magyarország az Európai Unió teljes jogú tagja.
Május elseje katolikus egyházi ünnep is, munkás Szent József, a munkások védőszentje (Jézus nevelőapja) tiszteletére.
Május 3
Anyák napja
Magyarországon május első, Új-Zélandon május második vasárnapján köszöntjük az édesanyákat, nagymamákat, dédimamákat, keresztanyákat, nevelőanyákat, fogadott anyákat.
Az eredeti ókori hagyomány szerint a görögök tavaszi ünnepségeket tartottak Rhea, az istenek anyjának tiszteletére, ezáltal emlékeztek meg az édesanyák szerepéről, fontosságáról. Anyák napja ünnepét a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt honosította meg Magyarországon; az első megemlékezést 1925-ben szervezték. Az Anyák napjával kezdődő héten 2003 óta ünnepeljük a Születés hetét is, amely egy tájékoztató rendezvény a szülés módjának, helyének és legmegfelelőbb kísérőjének kiválasztásáról a várandósok és családjaik számára.
Szintén az Anyák napjához kötődően, az azt követő hétfőn 1990 óta a nevelőotthonok kezdeményezésére tartják az Anya nélkül nevelkedő gyermekek napját.
Május 5
Lázár Ervin születésnapja
Lázár Ervin Kossuth-díjas magyar író, meseíró, újságíró elbeszélő 1936. május 5-én született Budapesten. Jellemző műfaja a mese, az elbeszélés és a hangjáték; egyetlen regénye
A fehér tigris (1971) címmel jelent meg. Legnépszerűbb mesegyűjteménye, A Hétfejű Tündér (1973) című két kiadónál nyolcszor jelent meg nyomtatásban, emellett számos színpadi adaptációja is készült.
Május 9
a Béke napja, Európa-nap
Május kilencedikét a Béke napjának is nevezik, ugyanis ezen a napon ért véget Európában a második világháború (Berlin eleste és Hitler öngyilkossága után), amely közel 60 millió ember halálát okozta. Május 9-e egyben Európa-nap is, mégpedig az 1951-es Párizsi Szerződés aláírása emlékére, amely az egymás ellen harcoló európai országok szén- és acéltermelésének közös irányítás alá hozatalát hívta életre.
Május 12-13-14
Fagyosszentek
Pongrác (vértanú), Szervác (püspök) és Bonifác (mártír) neve napját fagyosnapok néven tartja számon a magyarországi néphagyomány.
A népi megfigyelések szerint ebben az időszakban a csalóka tavaszi idő hirtelen hűvösre fordulhatott, akár még fagyot is hozott magával, ezáltal tönkrementek a rügyek, vetések, új hajtások.
Május 15
A család nemzetközi napja; Madarak és fák napja
1994 óta az ENSZ (Egyesült Nemzetek Szervezete) kezdeményezésére május 15-én a társadalom legfontosabb intézményét, a családot ünnepeljük.
Minden év májusának harmadik vasárnapja a Madarak és fák napja (idén május 15-e). Magyarországon 1906 óta létező ünnep, amelynek keretében a madarak védelme és jelentősége kap szerepet, főként az iskolai oktatásban.
Május 31
Nemzetközi Gyermeknap; pünkösd
Az 1950 óta, minden május utolsó vasárnapján megtartott ünnep arra irányul, hogy a világon mindenhol ráirányítsa a figyelmet a gyerekek jogaira, különleges világára, szerepük fontosságára - róluk és nekik szól a Nemzetközi Gyermeknap.
Pünkösd a keresztény és a zsidó vallások hagyományai szerint is fontos ünnep; az előző a Szentlélek eljövetelét, az egyház születését ünnepli húsvét után, Jézus mennybemenetelét követő 50. napon. Az utóbbi pedig a Pészach (pászka ünnep, zsidó húsvét) utáni ötvenedik napon tartja az aratás, az első gyümölcsök, illetve a Tízparancsolat adományozásának ünnepét, amelyet Sávuotnak (a hetek ünnepének) is hívnak.
A pünkösd jelképei: pünkösdi rózsa (az egészség szimbóluma); fehér galamb (a Szentlélek jelképe).