top of page

KCSP 2024 / Introduction

Petra Piroska Póda and Enid Gusztos to help the Hungarian community in Auckland in 2024




The aim of the Kőrösi Csoma Sándor Programme is to build and strengthen an institutional system of Hungarian communities abroad, which contributes to the strengthening of Hungarian identity and the cohesion of the Hungarian nation through the integration of individuals and communities.




Kedves Olvasók!


„Még találkozunk, azt megígérem!” – olvashattátok a tavalyi búcsúlevelemben és mivel „Az ígéret szép szó s ha betartják úgy jó” már a fesztiválra meg is érkeztem. 


A repülőn hazafele sokat gondolkoztam azon, hogy hogyan is tudnék visszajönni. Rengeteg élményt gyűjtöttem tavaly, de mint látszik nem volt elég. A Kőrösi Csoma Sándor programra ezen alkalommal december 12-ig lehetett pályázni. Úgy gondoltam, hogy ez a leggyorsabb és a legegyszerűbb módja a visszajutásnak, úgyhogy szinte két nappal a hazaérkezésem után beadtam a pályázatom, és nagy örömömre két és fél hónap után már egy Auckland felé suhanó repülőn ültem.


Az otthon töltött idő nem volt hosszú, viszont annál sűrűbbnek ígérkezett. Gyorsan találkoztam barátaimmal, elmentem a kedvenc helyeimre, bejártam a táncházakat, családoztam, karácsonyoztam, szülinapoztam és egy franciaországi utam is volt. Még egy tetkót is csináltattam, ami a testvéreim és a köztem lévő szoros kapcsolatot is ábrázolja. 


Úgy érzem, hogy az idei év sokat tartogat számomra. Már ismerem a közösséget, így sokkal bátrabban tudok majd programokat szervezni, illetve ötleteket adni és talán az iskolában is jobban be tudok majd segíteni. Így előjáróban annyit elárulok, hogy az Ágota nevéhez fűződő, híres kocsmakvízt is megismételjük majd több alkalommal, úgyhogy készüljetek, hamarosan jönnek a dátumok és a programok! Addig is még találkozunk az iskolában és a klubnapon is!



Póda Petra Piroska

KCSP ösztöndíjas


 


Kedves Olvasók!


Magyarország déli részén, egy kisvárosban, Kiskunhalason születtem. A családom elmondása szerint kiskoromtól kezdve nagyon szerettem szerepelni, verset és mesét mondani, illetve énekelni. Ahogy teltek az évek, többen szépnek találták a hangomat és ezáltal rengeteg óvodai, később iskolai kulturális rendezvényen, számtalan mesemondó versenyen vettem részt. Nagy álmom volt, hogy valamilyen formában énekléssel foglalkozhassak, részt vettem néhány zenei tehetségkutatóműsorban, illetve versenyen is, ahol egészen jó eredményeket értem el. Emellett 10 évig a kézilabda tette ki az életemet. Mindezek ellenére, a középiskolai tanulmányaim befejezése után mégis a jogi pályát választottam. Idén végeztem a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi karán jogászként. Az öt évem alatt végig úgy éreztem, habár könnyedén veszem a jog adta akadályokat, még mindig a zene felé húz a szívem, így olyan lehetőséget kerestem, amiben a korábbi kulturális és zenei tapasztalatomat valamilyen formában kamatoztathatnám.


A testvérem még általános iskolás koromban költözött Angliába, ahol majdnem egy évtizedet laktak a feleségével. 4 éve megszületett az unokahúgom, aki ezáltal kettős állampolgár lett. Felvetődött a kérdés, hogy a kétnyelvűség előnyei mellett hogyan tudjuk majd neki a hagyományokat és kultúrát is megtanítani, amiben nekünk “itthon” részünk volt. A mi fejtörésünk megoldódott azzal, hogy még az unokahúgom első éveiben visszaköltöztek Magyarországra. Azonban bennem továbbra is ott maradt a kérdés, hogy a külhonban vagy a diaszpórában élő, hasonló helyzetű gyermekek, vajon hogyan tapasztalhatják meg a mi kultúránkat.


Ezért nagyon örültem, amikor rátaláltam a Kőrösi Csoma Sándor Programra, mert olyan érzésem támadt, hogy az életemben két nyitva maradt kérdésre is választ kaphatok. A Program keretében a zene, népmese, verselés és hagyományaink iránti szeretetet átadhatom akár a legkisebb korosztálynak is. 


Az unokahúgomon és a barátain, ovistársain láttam, hogy mekkora örömöt tud nekik okozni, ha együtt énekelhetnek, mondókázhatnak és táncolhatnak. Az új-zélandi kiutazásom előtt több hagyományőrző rendezvényt is meglátogattam, ahol őszinte gyermekkacaj és nevetés ölelte körül a közös táncot és éneklést.


Mindent összefoglalva az a legnagyobb célom a Programban, hogy a népzenéken, népmeséken, népdalokon keresztül magyar kultúrát és hagyományt csempésszek azoknak a gyermekeknek az életébe, akik családja akár már több generáció óta külföldön él. Azt szeretném elérni, hogy évek múltán, ha visszagondolnak a hétvégi magyar iskolában és egyéb rendezvényeken eltöltött idejükre, mosolyogva jusson eszükbe néhány népdal, amit szívesen énekeltek velem az Új-Zélandon eltöltött időm során.



Gusztos Enid

KCSP ösztöndíjas

12 views

Comments


bottom of page