top of page

Interjú Dr. Toldi Gergely egyetemi adjunktussal és gyermekgyógyász/neonatológus szakorvossal


Dr. Toldi Gergely szakterülete a gyermekgyógyászat, azon belül is a neonatológia, azaz az újszülött-gyógyászat. Ez a terület az orvostudomány egészséges és a rendellenességgel született újszülöttek élettanával, kórtanával foglalkozó ága. Immunológiai témájú kutatásai során a klinikai gyakorlatból eredő kérdések megválaszolásával igyekszik javítani az újszülöttek, várandósok és autoimmun betegségben szenvedők diagnosztikai és terápiás lehetőségeit. Szakterületéről rengeteget publikál, számos országban tartott már előadásokat, mindemellett magyarországi, ausztráliai, németországi, finnországi, japán és írországi kutatókkal is szorosan együttműködik. Gergő jelenleg az aucklandi egyetemen (Liggins Institute, The University of Auckland) PhD és egyetemi hallgatók tudományos munkáját felügyeli és részt vesz az orvostanhallgatók gyakorlati képzésében is. Klinikai szerepkörében a Starship koraszülött intenziv osztályának (NICU) neonatológusaként dolgozik.



Aucklevél: Budapest, Szeged, és Birmingham után immár két éve Aucklandben élsz és dolgozol. Amikor a Semmelweis Egyetemről kikerültél, gondoltad-e, hogy egyszer majd a világ másik végén kapsz lehetőséget az orvoslásra, kutatásra?


Dr. Toldi Gergely: Nem, Új-Zéland sohasem volt korábban tervben, sőt nem is jártam itt egészen addig, amíg egy kitűnő álláslehetőség fel nem merült három évvel ezelőtt. Ekkor még tartott a COVID pandémia, így kerek egy évre volt szükség a papírmunka elintézéséhez, és a kiköltözés megszervezéséhez.


Aucklevél: Neonatológusként milyen feladatokat kell ellátnod az egyetemi oktatói és a klinikai orvosi szerepkörökben? Tapasztalsz-e különbséget az európai oktatásban/képzésben és klinikai gyakorlatban az új-zélandihoz képest?


Dr. Toldi Gergely: Új-Zéland legnagyobb és legsúlyosabb eseteket ellátó koraszülött intenzív osztályaként szorosan együttműködünk a Starship gyermekkórházzal, valamint a szülészeti és magzati medicina szakterületekkel. Sok extrém kissúlyú, azaz 1000 gramm alatti koraszülöttet, kardiológiai és sebészeti problémákkal, vagy más fejlődési rendellenességgel, genetikai problémával született újszülöttet látunk el, akik gyakran hónapokat töltenek el centrumunkban. Az ország egész területéről, sőt a kisebb óceániai országokból is veszünk át súlyos állapotú betegeket. A kórházi kezelés befejeztével az első életévekben szorosan nyomon követjük ezeknek a gyerekeknek a fejlődését. Az egyetemi oktatásban főleg a gyakorlati oktatáson van a hangsúly, igyekszünk az osztály napi működését az orvostanhallgatóknak bemutatni, egy-egy érdekes körképet részletesen ismertetni. Oktatjuk az újszülöttek vizsgálatát, újraélesztését, a gyakori újszülöttkori problémák felismerését. Ez a gyakorlatorientált oktatási forma egyre fontosabbá válik Európában is, de Új-Zéland jóval előrébb jár, és az orvostanhallgatók jóval többet profitálnak itt ebből. A klinikai gyakorlat nagyon hasonló az Egyesült Királysághoz; általában elmondható, hogy magas szinvonalú, szoros az együttműködés a különböző szakterületek között.


Aucklevél: Az egyetemi profilodban az olvasható, hogy kutatásaid során elsősorban az áramlási citometriát (flow cytometry) alkalmazod, és munkáddal hozzájárultál e módszer diagnosztikai és kísérleti kifejlesztéséhez. Mi is pontosan ez a módszer és miért fontos a újszülött-gyógyászatban?


Dr. Toldi Gergely: Ezzel a módszerrel folyékony közegben lévő sejteket, elsősorban vérsejteket, immunsejteket lehet vizsgálni nagy mennyiségben, akár másodpercenként több ezer sejtet. A készülékben lévő detektorok segítségével jellemezhetjük, hogy milyen molekulák vannak a sejtek felszínén vagy belsejében, ami rengeteg információt szolgáltat az állapotukról, működésükről. Így igen kis mennyiségű, akár néhány mikroliternyi vérmintából nyerhetünk képet az immunrendszerről, különböző kórképekről egy-egy betegben. Újszülöttek, koraszülöttek esetén ez nagy előny, mert kevés vért lehet tőlük venni egyszerre.


Aucklevél: A kutatásban, oktatásban, klinikai gyakorlatban mi jelenti számodra a legnagyobb kihívást? Jelenleg melyek azok a nemzetközi trendek, amelyek leginkább befolyásolják a gyermekgyógyászat területének alakulását, fejlődését? Zajlik-e olyan kutatás, amely az elkövetkezendő években ugrásszerű fejlődést eredményezhet majd a szakterületeden?


Dr. Toldi Gergely: A legnagyobb személyes kihívás az időbeosztás, a három feladatkör kombinációja. A neonatológia egy viszonylag új szakterület, amely ezidáig is rohamosan fejlődött. Ahogy javul a koraszülöttek túlélése, sajnos nő a koraszülöttséggel járó komplikációk száma is. Fontos terület lesz tehát ezen komplikációk megelőzése, kezelése. A koraszülöttek immunrendszerének jobb megértése ebből a szempontból is fontos. Új, a korosztály sajátos igényeit figyelembe vevő gyógyszeres kezelési lehetőségekre is szükség lesz, hiszen a szakterületünkön jelenleg alkalmazott gyógyszerek többségét a felnőttgyógyászatból, általános gyermekgyógyászatból vettük át több évtizede.


Aucklevél: Munkádat nemzetközileg is elismerik és különféle díjakat is magadénak tudhatsz. Tudnál mesélni az olvasóknak arról, hogy milyen elismerésekben részesültél és ezek mit jelentenek neked? Mi a legfőbb motivációs tényező, amely előrevisz a pályádon?


Dr. Toldi Gergely: A díjakat nem tartom túl fontosnak, bár természetesen jól esik, ha elismerik az ember munkáját. Az otthoni díjak közül talán a 2015-ös Junior Prima-díjat, a nemzetközi díjak közül pedig a 2016-os Medis Awardot emelném ki, melyek tudományos munkásságomat ismerték el. Tavaly nyertem el az André Mischke Young Academy of Europe Prize for Science and Policy nevű díjat, mely tudományszervezői, ismeretterjesztői tevékenységet díjaz.


A díjaknál nagyobb motivációt jelent a betegellátás és a felfedezés, alkotás öröme. A kettő kombinációja pedig külön öröm. Míg a tudományos munka gyakran csupán évek elteltével hozza meg gyümölcsét, a gyógyításban gyakran azonnal látható a siker, főleg újszülöttek esetén, akiknek hihetetlen a gyógyulási képességük későbbi életkorhoz képest. Jóleső érzés, amikor a szülők benéznek, visszahozzák cseperedő gyermeküket egy-egy látogatásra a kórházba, ahol gyakran heteket, hónapokat töltöttek el korábban súlyos állapotban.


Aucklevél: Két éve élsz Aucklandben, előtte több nagyvárost is otthonodnak tudhattál. Sikerült-e már felfedezni Aucklandet, az ország más vidékeit, volt-e időd utazgatni munka mellett? Mennyire érzed otthon/osan magad Új- Zélandon?


Dr. Toldi Gergely: Igen, több helyre eljutottam Új-Zélandon és Ausztráliában, munka és pihenés kapcsán is. A Déli-szigeten mindenképp szeretnék majd több időt eltölteni. Az Északi-szigeten Coromandelt találtam különösen érdekesnek.

Új-Zéland kellemes, élhető ország, gyönyörű természeti kincsekkel. Tetszik, hogy odafigyelnek ezekre az értékekre. Két év távlatában otthon érzem magam. Az Európától való távolságot ugyan még nem sikerült teljesen megszoknom, de a modern kori kommunikációs lehetőségek mellett ez kevésbé okoz gondot.

Vadász Viola




Viola Vadász

6 megtekintés

Comentarios


bottom of page