BÖJTELŐ HAVA – TÉLUTÓ – JÉGBONTÓ HAVA
Farsang
A téli napforduló után tartott téltemető-tavaszkezdő ünnepségek az egyházi évben a karácsonyi és a húsvéti ünnepkör közé szorult. Mivel azonban a húsvét a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtöltétől függ, az azt megelőző, előkészítő negyvennapos böjt kezdő napja, a hamvazószerda is ennek megfelelően – jó egy hónapnyi eltéréssel – változik.
Az előtte levő időszak, a farsang húshagyókeddel végződik. E napnak német neve Fastnacht (böjtelőéj) volt. E szó bajor-osztrák szájon annak idején Vaschanc, ebből pedig nálunk fassang, majd farsang lett. És ez lett a neve a vízkereszttől, vagyis január 6-tól hamvazószerdáig terjedő, rövidebb-hosszabb időszaknak is.
Busójárás
A busójárás egy tavaszváró, téltemető népszokás, amely a Mohácson és környékén élő, többségükben római katolikus délszlávok, sokácok farsangi maszkos alakoskodásából és dramatikus néphagyományából ered. Ezt a szokást a sokácok poklade néven is nevezik, ami a karnevál szó horvát megfelelője.
A mohácsi busójárás 2009-től szerepel az UNESCO szellemi örökség reprezentatív listáján. 2012 óta a mohácsi busójárás hungarikumnak számít, ami elsősorban a mohácsi civil társadalom, a busócsoportok, a maszkfaragók és jelmezkészítők sikere.
Február 21. – Nemzetközi anyanyelvi nap
Banglades javaslatára az ENSZ 1999-ben február 21-ét Nemzetközi anyanyelvi nappá nyilvánította, melyet 2000-ben ünnepelték először világszerte. Előzménye, hogy 1952-ben Bangladesben az urdut nyilvánították az egyetlen hivatalos nyelvvé az országban, noha a bangladesiek anyanyelve a bengáli. Ez év február 21-én Dakkában diákok fellázadtak az intézkedés ellen, melynek hatására a rendőrség és a tüntetők összetűzésbe keveredtek, öt diák meghalt. A bangladesiek akkor az anyanyelv napjává nyilvánították a napot.