December

KARÁCSONY HAVA – TÉLELŐ – ÁLOM HAVA - ADVENT


December 1.

A magyar rádiózás napja (1925)


1925. december 1-jén este 8 órakor indult meg avatóünnepséggel, majd hangversennyel a rendszeres rádiós műsorsugárzás. Erre az eseményre emlékezünk A magyar rádiózás napján. Az adóállomás Budapest néven jelentkezett. A megnyitón Demény Károly államtitkár, a Magyar Királyi Posta vezérigazgatója rádión keresztül, magyar, francia és angol nyelven szólt a rádióhallgatókhoz.



December 1.

Vörösmarty Mihály születésnapja (1800)


Vörösmarty Mihály a reformkorszak legnagyobb költője. 1800. december 1-én, Pusztanyéken született, 1855. november 19-én, Budapesten halt meg. Szülei szegény nemesek voltak, az akkori középosztály műveltségével. Iskoláit falun, majd Székesfehérváron és Budapesten végezte.

Filozófiai és jogi tanulmányokat folytatott, ügyvéd lett, de gyakorlatot nem folytatott. Sokáig nevelősködött Perczel Sándor házánál, ahol 3 pap barátja gyakorolt rá nagy irodalmi befolyást, illetve Perczel Etelka iránti reménytelen szerelme volt hatással írói pályafutására. Korának íróival baráti, irodalmi összeköttetést tartott fenn és utóbb szerkesztője lett a „Tudományos Vörösmarty Mihály Gyűjtemény c. folyóiratnak, melynek „Koszorú c. melléklete irodalommal foglalkozott; vezető tagja volt az Aurora körnek és sűrűn írt az „Athenaeum és Figyelmező irodalmi és kritikai lapokban. 1843-ban feleségül vette Csajághy Laurát – e frigy is újabb inspirációt adott költészetének (pl. Merengőhöz, Laurához).


A szabadságharc után egy időre elbujdosott, majd Nyékre ment gazdálkodni. Később betegen a fővárosba költözött, ahol betegség miatt azonban hamarosan meghalt. Petőfi Sándor és Arany János mellett legnagyobb költőink között foglal helyet. Lírai, epikai és drámai műfajban egyaránt elsőrangút alkotott és az 1836-ban megírt Szózata a magyarok nemzeti éneke lett.



December 3.

Az első magyar tudós társaság megalakulása (1793)


Tudományszervezési és -terjesztési törekvések hazánkban először a XVIII. században jelentkeztek. Bél Mátyás (1718) és Bod Péter (1756) elgondolásai után, a század második felében számos kezdeményezés történt, de érdemleges, elfogadott, tartósan működő, magyar nyelvű intézmény csak egy született: az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság, amely 1793-ban alakult meg Marosvásárhelyen. Tudós kezdeményezője Aranka György volt, aki 1791-ben adta ki Kolozsvárott Egy Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság felállításáról való Rajzolat című röpiratát. A tudós társaság röpiratban kifejtett célja az volt, hogy intézményes keretek között biztosítsa az anyanyelv művelését és a nemzeti nyelvű tudomány felvirágoztatását. Az 1791. évi kolozsvári országgyűlés elfogadta Aranka György javaslatát, de a királyi leirat nem hagyta jóvá a társaság alapítását. Végül gróf Bánffy György, Erdély kormányzója védnöksége alatt alakult meg 1793. december 3-án, titoknoka és „lelke” Aranka György lett. A társaság tizenhárom esztendős működés után, 1806-ban szűnt meg; ennek fő oka a Habsburg hatalom fokozódó elnyomása volt.



December 6.

Szent Miklós – ’Mikulás napja’


Myrai avagy Barii Szent Miklós (dec. 6.) a keleti egyház egyik fő szentje, a gyermekek Mikulása, Télapója, Karácsony Apója. Ma minden bizonnyal ő a legnépszerűbb, legismertebb szent az egész világon. Ugyanakkor Szent Miklósnak, a kis-ázsiai (lükiai) Myra püspökének (†350 körül) igaz arcát a Mikulás vattaszakálla eltakarja, azonosítását a köréje nőtt legendabokrok lehetetlenné teszik. Így aztán 1968-ban ő is a naptárból száműzendő szentek listájára került, hallatlan közkedveltségének köszönhetően azonban helyi tiszteletét megengedte az egyház. Kultusza a bizánci, majd a kopt egyházban bontakozott ki a VI. században – azóta ülik temetése emléknapját december 6-án –, majd átterjedt Itáliára is. Ereklyéinek az olasz Bari városába vitelével (1087) vált valóban egyetemes szentté.

A Miklós-napi alakoskodás és a gyermekek megajándékozása hazánk nagy részében újabb keletű, a karácsonyfával együtt terjedt el. Csupán Nyugat-Magyarországon szólnak régebbi adatok Miklós-napi alakoskodásról, ahol a szokás osztrák eredetű. Egy 1785-ből származó csepregi tilalom említette ezt a szokást.


Míg Magyarországon december 6. a Mikulás-nap, addig például az angolszász országokban, mint az Egyesült Királyság, az Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália, Új-Zéland, e napot nem ünneplik. Ugyanakkor karácsony napján a Mikulás az, aki az ajándékokat hozza, ellentétben a magyar hagyománnyal, ahol ugyanezt a szerepet a Jézuska (Erdélyben az angyal) tölti be. Olaszországban is, hasonlóan az angol ajkúakhoz, a Mikulás érkezik december 25-én este, ám az olasz kultúrában Befana, a boszorkány nagyon hasonlít a mi Mikulásunkhoz, csak vele ellentétben ő nem december 6-án, hanem január 6-án, vízkeresztkor ajándékozza meg a gyerekeket. Ezen a napon nemcsak az olasz, de a spanyol gyerekek is újabb ajándékoknak örülhetnek, ugyanis január 5-én érkeznek a Háromkirályok, karneválhoz hasonlatos felvonulással. Igaz, az ajándékozás náluk is vízkereszt napján történik, amikor mi Magyarországon a karácsonyfát bontjuk. A jó gyerekek mindig édességet, a rossz gyerekek a Mikulástól virgácsot, Befanától egy harisnya szenet, a Háromkirályoktól ún. carbónt – szintén édesség, csak a külleme szén – kapnak.



December 11.

Az MTA palota felavatása (1865)


Az 1825. évi pozsonyi országgyűlésen felsőbüki Nagy Pál lelkesítő beszéde nyomán Széchenyi István gróf kezdeményezte egy tudós társaság pénzalapjának megteremtését egy évi jövedelmének felajánlásával. Az 1858-ig Magyar Tudós Társaság nevet viselő intézmény igazgatósága 1830 novemberében ülésezett először Pozsonyban. Az alapszabályban Pestet jelölték meg székhelyül. Sokáig bérelt épületekben – először a mai Petőfi Sándor utca 3. szám alatti Trattner-Károlyi házban – működött a társaság. Nagygyűléseit a Nemzeti Múzeum dísztermében rendezte. Dessewffy Emil elnöksége idején (1855-66) a kitűzött cél a „házépítés és vagyonöregbítés” volt. A székház építésére indított gyűjtés adakozói között volt (végrendeletében) Széchenyi István, továbbá Sina Simon bankár 80 000 forinttal és még sokan mások. Pest városa féláron adott egy 1300 négyszögöles telket a Lánchíd pesti hídfőjénél. Az 1861-ben kiírt építési pályázatot a német August Stüler, Berlin több múzeumának tervezője nyerte meg; az építkezést Ybl Miklós és Szkalnitzky Antal vezette. Az épület kétemeletes, koraeklektikus-reneszánsz stílusú, homlokzatát Newton, Rafael, Galilei, Descartes, Leibnitz szobrai díszítik: Emil Wolf berlini szobrász alkotásai. A nagyterem Lotz Károly később elkészült (1887-91) freskóival ékes. Ugyancsak később, 1891-ben helyezték el az Akadémia utcai homlokzaton Holló Barnabás domborművét az alapításról.

A székházat 1865. december 11-én avatták fel. Az épülethez csatlakozva épült fel később az Akadémia bérháza, amely szerény jövedelmet biztosított az intézménynek. Az új főtitkári lakásba először Arany János költözött be, aki 1870-79-ig volt főtitkár, de ezt követően is, haláláig ott lakott. Az Akadémia épületében kapott helyet a könyvtár, a kiadóhivatal, az Esterházy képtár, valamint a Kisfaludy Társaság is.



December 13.

Szent Lucia – Luca napja


Luca, Lúcia (latin Lucia) ókeresztény szűz vértanú (†304 körül) és a népi hiedelemvilág jeles alakja (dec. 13.). A syracusai Lúcia igen közel áll a másik szicíliai szent szűzhöz, Ágotához, szenvedéstörténetükben is sok a hasonlóság. Lúcia legendája azzal kezdődik, hogy anyjával, aki már tizenegy éve szenvedett vérfolyásban, elzarándokolt Ágota cataniai sírjához. Itt anyja meggyógyult, ő pedig álmot látott, melyben Ágota megmutatta neki az igaz utat. Álmából felébredve közölte anyjával, hogy nem megy férjhez pogány vőlegényéhez, mivel van már jegyese: Jézus Krisztus. Kikérte örökrészét is, és azt szétosztotta a szegények között. Elhagyott vőlegénye följelentette a hatóságoknál. Miután nem volt hajlandó megtagadni előttük a hitét, sem föladni szüzességét, a helytartó bordélyba akarta vitetni, de hiába. Lúcia teste csoda folytán úgy elnehezült, hogy 50 (!) ökörrel sem tudták odavontatni. Ekkor a szokott módon megkínozták: égették, fülébe olvadt ólmot öntöttek, fogait kiverték, forró olajjal, szurokkal öntözték, melleit szétroncsolták, végezetül tőrrel torkon döfték, de addig nem halt meg ezek után sem, míg az utolsó kenetet föl nem vette.

Lúciát a mártírok pálmáján kívül a nyakából kiálló tőrrel, a lábánál ökörrel ábrázolják. Különleges attribútuma az égő olajmécs és egy szempár: egy tál, benne két szem, vagy két szemet virágzó leveles ágacska. Ennek magyarázata az, hogy a Lúcia néva latin lux „fény, szem, szeme világa, szeme fénye” szóból ered.



December 14.

A hűség napja Magyarországon


A kormány 2001-es rendelete alapján A hűség napjává nyilvánította december 14-ét, annak emlékére, hogy a 1921. december 14–16-án Sopronban és környékén megtartott népszavazáson a lakosság többsége a Magyarországhoz tartozás mellett döntött.



December 16.

Kodály Zoltán születésnapja (1882)


Kodály Zoltán

Kodály Zoltán (Kecskemét, 1882. december 16.–Budapest, 1967. március 6.): zeneszerző, zenepedagógus. Gyermekéveit Galántán töltötte. Nagyszombaton végezte középiskolai tanulmányait, amelyek mellett zongorázni, hegedülni és gordonkázni is tanult. 1900–1905 között a budapesti Zeneakadémián tanult zeneszerzést, az egyetemen pedig bölcsészetet hallgatott. 1905-ben szerezte meg magyar–német szakos diplomáját, a következő évben pedig A magyar népdal strófaszerkezete című dolgozatával a doktori címet. 1905-ben kezdte meg népdalgyűjtő munkáját, majd Bartók Bélával közösen kiadták a Húsz magyar népdal című gyűjteményt. 1906–1907-ben Berlinben és Párizsban járt, majd 25 évesen a Zeneakadémia tanára lett, ahol 1940-ig kisebb megszakítással folyamatosan tanított. 1905-től 1925-ig rendszeresen tett népdalgyűjtő utakat. Gyűjtőmunkája, Bartókkal ellentétben, szinte kizárólag a magyar nyelvterületre irányult. 1907–1909-re szinte már teljesen kialakult sajátos zenei nyelve és stílusa. Első jelentős zeneszerzői sikereit a tízes években aratta. Hamarosan külföldön is ismertté vált. 1930-tól a budapesti tudományegyetemen zenefolklorisztikai és zeneelméleti szemináriumot indított, fáradozásainak eredményeképpen indult meg a rendszeres népzeneoktatás a Zeneművészeti Főiskolán is. Nyolcvanöt éves korában hunyt el 1967-ben Budapesten. 1943-ban a Magyar Tudományos Akadémia tagja, majd 1946–49 között elnöke lett. 1944-ben a kolozsvári, 1957-ben a budapesti, 1960-ban az oxfordi egyetem avatta díszdoktorrá. Három ízben (1948, 1952, 1957) kapott Kossuth-díjat. Életét tudatosan vállalt misszió jellemezte, melynek lényegét „A zene mindenkié!” általa meghirdetett jelmondat foglalja össze.


Egy életen át harcolt az ifjúság zenei neveléséért, megalkotva az ún. Kodály-módszert, feltárta és rendszerezte a magyar zene ősi rétegeit, kijelölte annak helyét az európai kultúrában, és utat mutatott a klasszikus zenei elvek korszerű alkalmazása tekintetében. Legjelentősebb művei közt találjuk a Budapest egyesítésének 50. évfordulója tiszteletére írt Psalmus Hungaricust (1923), a Háry János (1926) és a Székelyfonó (1924-32) című két daljátékot, a Marosszéki (1927, 1930) és a Galántai táncok (1933) című zenekari műveket, valamint a Budavári Te Deum (1936) című oratóriumot és a Felszállott a páva (1938-39) című zenekari variációsorozatot. Fontos helyet foglalnak el életművében a népdalok és a gyermekdalok ihlette kórusművek is. A Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége (KÓTA) és a Magyar Zenei Kamara védnökségével 1991 óta rendezik meg a magyar kórusok napját Kodály Zoltán születésnapjának emlékére.