KISASSZONY HAVA – NYÁRUTÓ – ÚJ KENYÉR HAVA
Augusztus 1.
Az anyatejes táplálás világnapja – a szoptatás hete
(World Breastfeeding Week)
1992-től a világszerte e napon tartják az „Anyatejes táplálás világnapját”, illetve a szoptatás hetét (World Breastfeeding Week). A szoptatás babára gyakorolt pozitív hatásai miatt – amennyiben ez lehetséges – az első hat hónapjában kizárólagos anyatejes táplálást javasolnak, majd ezt követően a hozzátáplálás mellett ennek folytatását legalább a gyermek egyéves koráig.
Az anyatej védi a gyermeket a betegségektől, emellett támogatja az anya egészségét is. A Világnap és a nemzetközi programok célja, hogy felhívják a figyelmet az anyatejes táplálás fontosságára, valamint arra, hogy az anyatejes táplálás több, mint a gyermek etetése. 2020-ban a szoptatás hete (WBW) a csecsemők táplálásának a környezetre, éghajlatváltozásra gyakorolt hatására, valamint a szoptatás védelmének, előmozdításának és támogatásának szükségességére összpontosít a bolygó és az emberek egészsége mentén.
Augusztus 1.
A forint bevezetésének napja
A Magyarországon jelenleg is használt pénznem, a forint 1946. augusztus 1-jén jelent meg a pénzforgalomban felváltva ezzel a hiperinflációs pengőt (a világtörténelem egyik legnagyobb inflációját zárta le a forint).
A bevezetést megelőzően az új pénzegység fő vetélytársa a tallér volt.
A magyar történelemben korábban elsőként Károly Róbert veretett forintot 1325-ben korabeli firenzei liliomos aranypénzek mintájára, melynek neve Fiorino d’Oro volt - a forint neve ebből az olasz kifejezésből ered. 1857 és 1892 között szintén a forint volt Magyarország és az egész Habsburg Birodalom, majd az Osztrák-Magyar Monarchia hivatalos pénzneme, váltópénze a krajcár, a „harmadik” forinté az 1999-ig érvényben lévő fillér volt.
Augusztus 2.
A roma holokauszt emléknapja (Porrajmos)
Augusztus másodika világszerte a roma holokauszt nemzetközi emléknapja (Porrajmos). Ezen a napon az Auschwitz-Birkenauban elpusztított romákra, s velük együtt a holokauszt valamennyi cigány áldozatára emlékezünk. Az auschwitz-birkenaui haláltábor területén létesített cigány tábort 1944. augusztus 2-áról 3-ára virradó éjszakán számolták fel. Becslések szerint Auschwitzban összesen 23 000 roma veszett oda, egész Európában körülbelül ötszázezren pusztultak el. A roma holokauszt 1972 óta a Cigány Világszövetség párizsi kongresszusának határozata alapján augusztus 2-án emlékeznek meg.
Augusztus 8.
Kölcsey Ferenc születésnapja (1790)
Magyar költő, kritikus, politikus, szónok. Tizenkét éves korára árva lett, kisgyermekként himlő következtében bal szemére megvakult; e csapások magányossá, érzékennyé tették. 1796–1809 között a debreceni kollégium diákja. 1810 elején Pestre ment joggyakorlatra, itt megismerkedett Kazinczy pesti híveivel, közülük Szemere Pállal kötött barátságot. 1812-től Álmosdon, 1815-től Csekén gazdálkodott. 1830-ban a Magyar Tudós Társaság tagja lett. 1829-től Szatmár megye aljegyzőjeként, 1832–34-ben országgyűlési követeként részt vett a politikai életben. 1823-ban a tetőző nemesi ellenállás idején írta a Himnuszt [Hymnus]. 1844-től a költemény Erkel Ferenc megzenésítésében nemzeti himnuszunk. Himnusz sajátos párdarabja a Vanitatum vanitas (1823).
Augusztus 13.
A világosi fegyverletétel napja (1849)
1849. augusztus 13-án tette le a fegyvert a Görgei Artúr vezette feldunai hadtest Paszkievics főherceg, az orosz intervenciós erők főparancsnoka előtt. Az 1848-49-es szabadságharc gyászos záróakkordja máig a magyar történelem egyik legfájdalmasabb pontjának számít.
Görgeinek két választása volt: vagy az osztrákok (Haynau), vagy az oroszok (Paszkievics) előtt teszi le a fegyvert, vagy szélnek ereszti katonáit. Ez utóbbi lépéstől a déli magyar hadsereg felbomlásának szörnyű képe rettentette vissza. A történészek szerint az osztrákok előtt való meghódolást úgy értelmezhette volna a külvilág, hogy egy törvénytelen lázadás bukott el, a lázadók pedig meghódoltak a törvényes uralkodó előtt. Az oroszok előtti – feltétel nélküli – fegyverletétel mást üzent; azt, hogy Európa két legerősebb katonai hatalmának seregeivel szemben nincs mód további fegyveres ellenállásra, mert csak értelmetlen tömeges pusztulás az eredmény.
Augusztus 15.
Nagyboldogasszony napja
A római katolikus egyház Szűz Mária mennybemenetelét (Assumptio Beatae Mariae Virginis) ünnepli e napon. A legrégibb Mária-ünnep megtartására már az 5–6. századból vannak adatok. Mária napja Magyarországon Szent István óta parancsolt ünnep volt; az ünnep magyar elnevezésével már az 1446. évi müncheni kódexben találkozunk: „Marianac fel menbe vetele”. Egyes kutatók szerint a néphit „boldogasszony”-a keresztény hatásra azonosult Szűz Máriával, s innen ered a Nagyboldogasszony elnevezés is.
Augusztus 20.
Szent István király ünnepe; az államalapítás és az 1949-es alkotmány ünnepe; az új kenyér ünnepe
Augusztus 20-a államalapító Szent István ünnepe, amely a hagyomány szerint 1949 óta az Alkotmány és az Új kenyér ünnepe. Az Országgyűlés döntése értelmében 1991-től augusztus 20-a Magyarország hivatalos állami ünnepe. A nap egyben a magyar katolikus egyház egyik – Magyarország fővédőszentjének tiszteletére tartott – főünnepe. István szentté avatása, névünnepének naptárba iktatása, amihez VII. Gergely pápa adott felhatalmazást, I. (Szent) László király és a magyar püspöki kar érdeme. 1083. augusztus 20-án, a Nagyboldogasszony nyolcadába eső vasárnapon nyitották meg István király sírját. A magyar egyház ezt a napot iktatta a naptárba István névünnepeként.
Ezen az ünnepen adományozzák a legtöbb állami kitüntetést, áldják meg az új kenyeret, valamint mutatják be az ország tortáját is.
Augusztus 22.
A Pesti Magyar Színház, később a Nemzeti Színház megnyitásának napja (1837)
1837. augusztus 22-én Vörösmarty Mihály Árpád ébredése című drámájával nyitotta meg kapuit a Pesti Magyar Színház, melynek első igazgatója Bajza József volt. Az épület – az akkor a város szélének számító – Kerepesi úton, a Grassalkovich-telken, a mai Rákóczi úton állt, szemben a mai Astoria szállóval.
A közadakozásból és Pest megye támogatásával felépített színház a negyedik magyar nyelvű játékszín volt az országban – Kolozsvár, Miskolc és Balatonfüred után. A Pesti Magyar Színház az 1840-es országgyűlésen hozott törvény értelmében Nemzeti Színházként működött tovább.
Augusztus 29.
A magyar fotográfia napja
A fotótörténeti forrásmunkák alapján A magyar fotográfia napját augusztus 29-én ünnepeljük, mivel 1840-ben ezen a napon a Magyar Tudós Társaság ülésén Vállas Antal mutatta be, miként lehet képet alkotni a fénysugarak segítségével fényérzékeny nyersanyagon. Ennek emlékére a Magyar Fotóművészeti Alkotócsoportok Országos Szövetsége kezdeményezte, hogy ez a nap váljék A magyar fotográfia napjává. Az ünnep kivételes alkalom arra is, hogy a társadalom figyelme a fotókultúrára és egyben a fotótörténeti értékekre irányuljon.
Források: Világnapok - Emléknapok - Jeles napok; OSZK Jeles Napok weboldalak